Elhunyt hétfőn Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató.
Az 1944. március 8-án, Kolozsvárott született Horváth Andor középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Gimnáziumban végezte (1961), a Babeș–Bolyai Egyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970 óta A Hét belső munkatársa Bukarestben volt; előbb a világirodalmi rovatot szerkesztette, 1975-től az 1983/44-es számig főszerkesztő-helyettes volt. Ekkor egy mesterséges nyomtatási botrány ürügyén átszervezték a szerkesztőséget, Horváth Andor pedig a Művelődés szerkesztőségébe került 1990-ig.
1990 januárjától 1992 szeptemberéig a román Művelődési Minisztérium miniszter-helyettese, majd államtitkára volt. Ebben az időszakban kötött barátságot Andrei Pleşuval, akinek később több művét is lefordította. 1990-ben elnyerte a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusi állását, ahol 1992-től az összehasonlító irodalomtörténet tanára, 1997–2011 között pedig egyetemi docens volt. 1990-ben többedmagával megalapította a romániai Soros Alapítványt. 1995-ben a kolozsvári székhelyű Bolyai Társaság elnökévé választották, e tisztséget 1999-ig megőrizte. 1996 óta a Korunk főszerkesztő-helyettese. 1999 és 2004 között tagja volt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának.
Első kötetét, amely a Forrás-sorozatban jelent meg (Dávid parittyája, 1979), főként francia klasszikusok örökségét vizsgáló esszéiből állította össze. Stendhal, Balzac, Proust, Anatole France regényeit tárgyismerettel és kritikai nyíltsággal közelíti meg. Műveikben – éppúgy, mint Mauriac vagy Julien Green munkásságában – az önmaga lehetőségeit megsejtő modern ember felszabadító hatalmát keresi: a szót, Dávid parittyáját, amelyik – Anatole France hasonlatával – „leveri az erőszakosokat és ledönti az erőseket” – olvasható a Wikipédián.
Ezen kívül számos kötet szerkesztésében, válogatásában működött közre, a Kriterion világirodalmi sorozatának egyik előszóírója volt, A Hét 1978 óta megjelenő évkönyveinek felelős szerkesztője.
Horváth Andor az irodalomról, a román-magyar viszonyról alkotott álláspontjáról többek között egy két évvel ezelőtti, kolozsvári könyvbemutatóján is sok minden kiderült.