Amint arról beszámoltunk, kedden bányavíz ömlött a Lápos folyóba a Máramaros megyei Erzsébetbánya falu közelében. A megyei hatóságok megvizsgálták az ügyet, és kijelentették: a körülményekhez képest minden oké, a baleset nem járt halpusztulással, a természet is köszöni, jól van.

Aztán kiderült, hogy mégis hullanak a halak a bányavíz szennyezte folyóban. Sőt, nem is csak úgy, hébe-hóba. Körülbelül három tonnányi hal pusztult el.

Ez pedig gyakorlatilag ökológiai katasztrófa.

Mert, ugye, nem csak halakról van szó. Az egész helyi ökoszisztéma megsérült. Olyannyira, hogy a Lápos szoros környezetvédelmi terület ökológiai egyensúlya becslések szerint az elkövetkező öt éven belül nem áll helyre. A Lápos folyó 45 kilométeres szakaszán kézzelfogható nyomai vannak a szennyezésnek, és hab a tortán, hogy a Natura 2000 területnek nyilvánított Lápos szorosi környezetvédelmi terület is része az említett szakasznak.

A szakemberek szerint a szennyezett folyószakasz halfaunájának 90 százaléka elpusztult, ami körülbelül három tonnányi halat, halivadékot jelent. A szennyezés nem csak a halállományt károsította. Egyes halevő madárfajok szintén veszélybe kerültek: a szürke gém, a jégmadár, amelyek védett fajok. A folyóban élő néhány hódcsalád természetesen más vidékekre költözik. 

Vasile Moldovan Máramaros megyei prefektus szerint a szennyezést el lehetett volna kerülni, mégpedig azon víztisztító állomások megépítésével, amelyeket a vonatkozó kormányrendelet a bányák bezárása idején előírt, ám sajnálatos módon nem épültek meg.

Az erzsébetbányai tárnákat adminisztráló Remin országos bányavállalat képviselői szerint

a román állam a hibás a katasztrófáért,

illetve a bányaszektor felé irányított befektetések hiánya. Szerintük a Remin vállalat 2012 óta egyetlen lejt sem kapott bányabezárási és környezetvédelmi munkálatokra. Nem csoda hát, hogy a tárnákban felgyűlik a bányavíz. Semmiféle ellenőrzés nem létezik, a tárnákba nem lehet behatolni, melynek következtében a hasonló balesetek bármikor megismétlődhetnek.

A tűzoltók beavatkozása folytán sikerült elkerülni, hogy a bányavíz behatoljon a helyi gazdaságokba, de a Kapnikbánya–Erzsébetbánya megyei utat 500 méteren ellepte a szennyes áradat. A helyreállítási munkálatok 220 000 lejbe kerülnek.