Németországban, a dán határ átlépése után vették őrizetbe vasárnap Carles Puigdemont leváltott katalán elnököt – közölte a politikus ügyvédje, Jaume Alonso-Cuevillas.
Puigdemont és volt kormányának külföldön levő négy tagja ellen pénteken adott ki ismét európai elfogatóparancsot a spanyol legfelsőbb bíróság. A politikus pénteken Finnországban tartózkodott, de még aznap sikerült kiutaznia az országból és megpróbált visszajutni Belgiumba.
Pablo Llarena bíró azután határozott erről, hogy vádat emelt a politikusok ellen lázadás, illetve közpénzek hűtlen kezelése miatt a tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása következményeként.
Carles Puigdemont október végén, leváltását követően hagyta el Spanyolországot, azóta is Belgiumban tartózkodik önkéntes száműzetésben, és többször kifejtette, hogy szerinte nem részesülne igazságos bírósági eljárásban Spanyolországban.
Vele együtt Belgiumban tartózkodik volt kormányának három tagja Toni Comín, Meritxell Serret és Lluís Puig, míg Clara Ponsatí volt oktatási tanácsos Skóciában van, ahol a St. Andrews Egyetemen vállalt állást.
A politikusok ellen először a spanyol központi büntetőbíróság adott ki európai elfogató parancsot még november elején, ennek nyomán Belgiumban elindult az ehhez kapcsolódó bírósági eljárás.
Ám mielőtt ez véget ért, és a belga hatóságok döntöttek volna arról, hogy kiadják-e a katalán politikusokat, az ügy Spanyolországban átkerült a legfelsőbb bíróságra, amely visszavonta az európai elfogatóparancsot az eljárások egységesítésére hivatkozva.
A politikusok ekkor még olyan bűncselekmények gyanúsítottjai is voltak, amelyek miatt végül nem emeltek vádat ellenük.
A most kiadott európai elfogatóparancs vonatkozik Marta Rovirára is, a függetlenségi Katalán köztársasági Baloldal (ERC) nevű párt főtitkárára, aki nem jelent meg pénteken a bíróságon, hanem levélben közölte, hogy elhagyta az országot. Sajtóinformációk szerint Svájcba utazott.
A legfelsőbb bíróság lázadás miatt emelt vádat ellene.
A katalán függetlenségi politikusok elleni vádak közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.