// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A Fidesszel egy lapon emlegette az MPP-t Kövér László

// HIRDETÉS

Szász Jenő Wass-akarat díjat kapott a párt tizedik születésnapján.

Az őshonos nemzeti közösségek jogvédelméről szóló konferenciával és gálaesttel ünnepelte bejegyzésének tizedik évfordulóját a Magyar Polgári Párt (MPP) szombaton Marosvásárhelyen.

A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök átadta az MPP által alapított Wass-Akarat díjat Szász Jenőnek, a párt első elnökének. A kitüntetést idén azok a délelőtti konferenciára meghívott jelentéstevők is megkapták – Hoffmann Rózsa, Kalmár Ferenc és Csáky Pál – akik munkájukkal európai szintű hivatkozási alapot teremtettek az őshonos nemzeti közösségek jogvédelméhez.

A „Nemzetek szabadsága, Európa biztonsága” című konferenciáról nyilatkozva Biró Zsolt rámutatott: fontos nemzetközi szinten is tudatosítani az erdélyi magyarság problémáit, meg kell teremteni az erdélyi magyar „diplomáciát”, és szövetségeseket is kell találni az európai nagypolitikában.

Az MPP-t levélben köszöntötte Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnöke, aki 2011-től a párt tiszteletbeli elnöke. Kövér szerint az MPP a választás szabadságának jegyében úgy teremtette újra a politikai verseny és együttműködés kultúráját az erdélyi magyar politikában, hogy az nemcsak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítette.

Felidézte, hogy két Kárpát-medencei magyar pártnak is évfordulója van: 1988 márciusában született az idén 30 esztendős Fidesz, és 2008 márciusában jegyezték be a 10 esztendős Magyar Polgári Pártot.

„Mi az összeomló magyarországi kommunizmus romjai alól menekítettük a magyar jövőt, ti a tomboló romániai posztkommunizmus idején csiholtatok új esélyt a jövőnek Székelyföldön és Erdélyben” – folytatta a párhuzamot a házelnök, aki szerint mindkét párt a nemzetileg öntudatos és elkötelezetten demokrata Kárpát-medencei magyar közösségnek köszönheti politikai létét.

Az MPP mintegy 60 erdélyi település közéletében van jelen több mint kétszáz választott tisztségviselővel, a párt két jelöltje – Biró Zsolt pártelnök és Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője – pedig az RMDSZ listáján szerzett parlamenti képviselői mandátumot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS