A csíksomlyói hegynyeregben mutatja be kultikus előadását a Nemzeti Színház

A Csíksomlyói passió című darab „hazahozása” nemcsak a közönség számára ígéretes, mint kiderült, az előadók életük meghatározó élményeként készülnek rá.
Hirdetés

A csíksomlyói hegynyeregben, a hagyományos pünkösdi zarándoklat helyszínén mutatja be augusztus 18-án a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passiót – jelentették be a két intézmény vezetői szerdán egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón.

Vidnyánszky Attila rendező, színházigazgató elmondta: a Nemzeti Színház műsorán egy éve szerepel a Csíksomlyói passió kétfelvonásos, több mint háromórás előadása. A csíksomlyói hegynyeregben azonban egy más, rövidebb, egyfelvonásos produkciót terveznek bemutatni – számol be az MTI.

Hozzátette, az előadást egy 3-4 futballpályányi területre tervezik,

amelyen két színpadot is felszerelnek. A budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett mintegy száz erdélyi zenészt és táncost is bevonnak és Molnár Levente világhírű bariton is vállalta a fellépést a produkcióban.

Vidnyánszky Attila kitért arra, hogy az előadók életük meghatározó élményére készülnek. Hozzátette: a Nemzeti Színház a nemzet színházává próbál válni, ehhez keresik a hangot, és többek között

a Csíksomlyói passióval találtak rá a saját hangnemükre.

Zsuráfszky Zoltán, az előadás koreográfusa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ügyvezetője elmondta, olyan előadást terveznek, amelyben egymásra találnak a műfajok. Megemlítette: a táncegyüttes táncosai székely ruhában vesznek majd részt a produkcióban és a végén egy székely táncot is bemutatnak.

Hirdetés

Böjte Csaba ferences szerzetes arról beszélt, hogy Jézus tanítása olyan vetés, ami ezerszeres termést hoz, a passió üzenete pedig az egész világ jövőjét érinti. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője megköszönte az alkotóknak, hogy az előadással közelebb próbálják hozni az emberekhez Jézus tanítását.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere azért mondott köszönetet az alkotóknak, hogy „hazaviszik” a csíksomlyói hegynyeregbe a passiót.

Ahogy az előadás leírásából is kiderül, a 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre a helyi ferences rendi gimnáziumban. Ezek kapcsán az első szöveggyűjteményt 1897-ben jelentette meg Fülöp Árpád, amelyből a 20. század ’70-es, ’80-as éveiben a téma iránt érdeklődő hazai színházi szakemberek inspirálódtak. Nagy sikereket ért el az 1981-ben bemutatott passiójáték Kerényi Imre rendezésében, mely az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánításaként, valóságos protestációként hatott a diktatúra éveiben Magyarországon.
Ezzel egy időben szenzáció számba menő leletek kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom oltalmazó Szűzanya szobrának talapzatából: a szerzetesek ide rejtették ugyanis el az iskoladrámák kéziratait a kommunista diktatúra elől. Csíksomlyó az 1990-es évektől az összmagyarság egyre nagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyévé vált. Olyan spirituális fordulat ez, amelyre méltán alapozhatnak az előadás alkotói – olvasható Szász Zsolt, az előadás dramaturgja által írt leírásban.
Hirdetés