// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Azt hiszi, 2018 a nagy román egyesülés centenáriumi éve?

// HIRDETÉS

Akkor hatalmasat téved. A tervezők matematikája szerint az évforduló öt évig tart.

Vagyis idén elkezdődik, és 2023-ban ér véget. George Ivașcu művelődési és nemzeti identitási miniszter ezzel indokolta többek között azt is, hogy miért törölték a centenáriumi projektek egy részét. A miniszter szerint tévednek, akik úgy gondolják, a centenárium december 1-én kezdődik, és december 31-én fejeződik be. Ivașcu úr stratégiája szerint a történelmi eseményre emlékező projekteknek 2023-ig kell tartaniuk, ugyanis 1923-ban írták alá Románia alkotmányát. Valamiért ez a gondolatmenet számunkra átlátszó mentegetőzésnek tűnik, amiért a centenáriumi projektek a béka feneke alatt vannak.

Az említett stratégiai időszak 2018. március 27-én kezdődik, és ha így tekintünk a centenáriumra, akkor máris van idő a legkülönbözőbb befektetésekre. Egy rövid centenáriumi időszak nem lenne elég a megvalósíthatósági tanulmányok elvégzésére, az emlékházak javítási munkálatairól már nem is beszélve.

A centenárium stratégia másik nagy problémája a miniszter szerint az, hogy sokukból hiányzik a vezérelv, a koncepció. A törölt programok közül Ivașcu olyanokat említett, mint egy könyv kiadása, amely azon betegségek leírását tartalmazzak, amelyek az ország egy adott megyéjében az utóbbi száz év alatt előfordultak, vagy egy focibajnokság, amelyen a megye minden labdarúgó csapata részt vesz. Ezen a ponton teljes mértékben egyetértünk a miniszterrel. Bár, azért az a betegséges könyv tényleg hiánypótló lett volna.

És ha már a kultúráról esett szó, a miniszter úr elmondta azt is, hogy óriásit csalódott a művelődési minisztériumban. Ez a hely szerinte a legkulturálatlanabb minisztérium, ahol valaha járt. A lelkesedés, amellyel az épület falai között találkozott, nagyjából egyenlő a nullával. Ezek után nem mernénk nagyobb összeget feltenni arra, hogy George Ivașcu úr sokáig a művelődési és nemzeti identitási minisztérium élén marad.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS