// 2026. november 7., szombat // Rezso
Kapitális hibákkal reklámozza magát Románia a nemzetközi turisztikai piacon
// HIRDETÉS
Németül nem tudunk, városon néptáncolunk, vidéken irtó ramatyul érezzük magunkat, de bármikor megverjük önt sakkban, ha idelátogat!
Románia olyannak mutatta magát a hétvégén zárult berlini turisztikai vásáron, amilyen maga az ország: a túlnyomó részt vidéki kultúrán és a városi puccosságon is áttört az amatörizmus diszkrét bája. Legalábbis ez derült ki a Romania Insider beszámolójából, amely meglátogatta az országnak Európa legnagyobb turisztikai vásárán, a berlini ITB-n (Internationale Tourismus-Börse) felállított standját.
Romániának igyekeznie kellett, mert
- egyrészt az ötnapos berlini vásár korai indikátora a nyári utazási szezonnak, idézi az angol nyelvű portál a Német Utazási Egyesület elnökét;
- másrészt Románia bezárta néhány külföldi turisztikai irodáját, többek között a berlinit;
- harmadrészt az országot egy hónapja ejtette ki a harmadik német utazási ügynökség, a Dertour is a katalógusából a pocsék infrastruktúrára és magas árakra hivatkozva (a YUI 2012-ben, a Neckermann 2015-ben ejtette Romániát, így az ország hiányzik a három legnagyobb német utazásszervező ajánlatából).
Ennek fényében nézett körül a Romania Insider riportere a berlini standon, amely standot egyébként a román turisztikai minisztérium óriási sikerként könyvelt el:
A szombati néptáncműsor remek figyelemfelkeltő volt, sok embert odavonzott a standhoz, de a riporter szerint a szervezetlenséget is megmutatta. A standot nem úgy találták ki, hogy a néptáncegyüttes elférjen, ezért a magáncégek pultjait kellett elmozdítani, hogy teret kaphasson a népi kultúra.
Amelyből volt bőven: a minisztérium Facebook-oldala legalább két néptáncegyüttes fellépését is élőzte – telefonnal. Ehhez képest az oda látogatók nem kaptak kóstolót a romániai faluturizmus egyértelmű erősségéből, az ízletes ételekből, miközben Magyarország standján komplett kürtőskalács-sütöde üzemelt – jegyzi meg a riporter.
A modern technika nagyjából abban a képernyőfalban merült ki, amely annak a kisszínpadnak a hátterét képezte, ahol a nyitónapon Maria Tănase-dalokat adott elő Oana Cătălina Chițu, a szombati csúcsnapon pedig a The Humans – az Euróvíziós Dalfesztivál romániai képviselője – lépett fel. És ezen a főhelyen, közvetlenül a színpad mellett helyezték el a
Gáz, de legalább őszinte kategória abszolút díjnyertes képét:
ezen egy félmeztelen férfi őszintén szenvedve kuporog az idillien bukolikus vidéki tájban. Miután a szervezők rájöttek a bakira, egy hangfallal próbálták kitakarni a világfájdalmat a képről, de minden más szögből azután is remekül látszott a kendőzetlen fájdalom.
Legalább nem csapjuk be a turistákat: itt sem érzi mindenki jól magát, és a turista megismerheti azt a nyári népszokást, hogy a derékban túlbővült férfiak hónaljig feltűrt pólóban / majóban hűtik túlforrósodott zsírpárnáikat, természetesen kortól függetlenül.
(null)
(null)
A modern technikát azért említettük, mert a Romania Insider ezen a téren is bezzegelt. A szomszédos cseh stand kétszerakkora helyet bérelt, óriásképernyőin lenyűgöző képeket mutatott, a leülős helyre például prágai kávézót vetített, és a Skodával közösen nyomatta az új technológiát: a turisztikai élmény a virtuális valóságban egészen népszerűnek bizonyult. A magyar stand is remekül kombinálta a minőségi képeket a technológiával: a 3D szobában 360 fokban fényképezett budapesti turistacélpontokat lehetett bejárni.
A magáncégek pultjai szebbek voltak, mint a stand állami része,
jegyezte meg a riporter, amely kiemelte az Untold fesztivál sűrűn látogatott pultját. De azt is megemlíti az egyik cégtulajdonosra hivatkozva, hogy a konkrét ajánlatokkal és pultokkal érkező magáncégek csak nehezen tudtak kommunikálni az állami képviselővel, ami a stand elrendezését, kommunikációs stratégiáját, a vásár logisztikai részleteit illeti.
Az állami rész egyik biodíszlete volt a 13 éves Miruna Lehaci korosztályos sakkvilágbajnok is, aki fegyelmezetten ült egy szebeni látkép és a sakkasztalka között. Kérésre valószínűleg bárkit elvert egy villámpartin.
A felhasznált képek egy része rossz minőségű volt, jegyzi meg a riporter, más része újrahasznosított, például az a videó, amelyen kizárólag román felirat futott, valószínűleg hazai vásárra készült.
Az ország azt sem hazudta magáról, hogy itt milyen kitűnően beszélünk németül:
Drakulát, avagy Karóbahúzó Vladot sem sikerült helyes németséggel megismertetni a német közönséggel. Segesvárt, Vlad Țepeș szülőhelyét reklámozták volna drakulázással, de a várost is csak Sighişoaraként tüntették fel, még véletlenül sem a németeket talán jobban csábító Schässburgként, a vajdát pedig Vlad der Phäler aka Draculaként.
Ebben az egy megnevezésben rögtön két hibát vétettek: a Karóbahúzó németül Pfähler, nem Phäler, az avagy angol rövidítését pedig, az aka-t a németek a mindennapi beszédben nem használják. Epic Phäl.
Ráadásul nem is ez volt az első eset, a 2014-es turisztikai börzén magát az ország nevét sikerült helytelenül feltüntetni egy térképen: Rumaenien helyett a szervezők Rumaeninként, azaz román hölgyként ajánlották az országot, emlékeztet a Romania Insider.
// HIRDETÉS
Különvélemény
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
// HIRDETÉS
Nagyítás
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
// HIRDETÉS
