Négy-ötezren ünneplik a székely szabadság napját Marosvásárhelyen

Azokat, akik buszokkal érkeztek a városba, a csendőrség még a járművekben lefilmezte.
Hirdetés
Ezrek gyűltek össze szombaton Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezésen és tiltakozáson. A helyszínen lévő fotósunk szerint legalább háromezren lehetnek a Postaréten összegyűlt ünneplők, de mivel szétszóródva állnak, akár az ötezret is elérheti a számuk.
 
1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat. Ők a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani.
 
Az emlékükre emelt obeliszk mellett idén egy, Székelyföld egy és oszthatatlan feliratú bannert feszítettek ki. Kedves olvasó, ha nem tudná, honnan ismerős a szöveg, lapozza fel bátran Románia alkotmányát, ugyanez áll az első oldalon, csak épp Románia az alany.
 
Telefonfotó: Erdély László
 
Székelyföld egy és oszthatatlan
 
Telefonfotók: Erdély László
 
A megemlékezésre érkezők egyes csoportjai rezesbandával, zenekarral vonultak be az emlékmű melletti térre. Az MTI szerint a korábbi években tapasztalt három rendőri szűrés helyett idén a hatóságok csupán Marosvásárhely határában állították meg az eseményre tartó autóbuszokat. 
 
Mindegyik autóbuszra csendőrök szálltak fel, lefilmezték az utasokat, és tájékoztatták őket arról, hogy vágó vagy szúró eszközöket nem szabad bevinni a tömegrendezvény helyszínére.
 
Az elmúlt évek tapasztalatából tanulván a zászlóval érkezők többsége már korábban gondoskodott arról, hogy zászlórúdját ne lehessen szúró szerszámnak tekinteni. A háromszékiek óriás székelyzászlóval vonultak a helyszínre, ahol székely, magyar és erdélyi zászlók százai lengenek. 
 
Székely zászló
 
 
Zászlórengeteg a Postaréten
 
 
Tőkés László tartotta az egyik leghosszabb beszédet. Amíg azt ecsetelte, hogy ahogy Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély, addig egy lélegzetvételnyi szünetben valaki bekiabálta: Gulyás Gergelyt a Dunába. Erdély biztos nem ettől marad Erdély.
 
Auto-nó-miát! – zúgott fel a tömeg, amíg az EP-képviselő lapozott egyet.
 
Tőkés kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet: „Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre”.
 
„Vesszen Trianon!” – ellenpontozta a párbeszédkészséget egy magányos bekiabáló. Az „Éljen Orbán!” bekiabálást már többen visszhangozzák.
 
Tőkés szerint az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet.
 
Zúg az ütemes „AUTO-NÓ-MIÁT”.
 
Tiltakozik a szervező SZNT külügyi megbízottjának, Dabis Attilának tegnapi kitiltása ellen, Tőkés Lászlót ez a ceaușescui időkre emlékezteti. A közönség rövid fújolással jutalmazza a romániai hatóságok eljárását.
 
Tőkés után mediterrán hangulat lepi el a Postarétet: az olasz, baszk és katalán küldött lendületes beszédét csak a szükségszerű tolmácsolás szaggatja. 
 
Izsák Balázs felolvassa a petíciót
 
A notabilitások ünnepi szónoklatai után Izsák Balázs, az SZNT elnöke idén is felolvassa a Románia Kormányának és Parlamentjének címzett, tájékoztatásképpen pedig Klaus Iohannis államfőnek is elküldött petíciót Székelyföld területi autonómiájáról. A tömeg idén is közfelkiáltással fogadta el, majd felsorakozott, hogy bevonuljon a belvárosba, ahol a petíciót átadják a prefektúra képviselőjének.
 
A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
 
„Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban.
 
A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.
 
A rendezvény este fél nyolc után ért véget, miután a Maros megyei prefektúra munkatársa átvette a felvonulást vezető Izsák Balázséktól az autonómiapetíciót.

Hirdetés