// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A katalán elnökválasztás kezd tragikomédiába fordulni

// HIRDETÉS

Madridnak esze ágában sincs kiengedni az előzetes letartóztatásban lévő legesélyesebb elnökjelöltet – akinek a megválasztásához viszont szükséges a személyes megjelenése.

A spanyol alkotmánybíróság elutasította szerdán az előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchez katalán elnökjelölt szabadlábra helyezését – írja az MTI.

Ez azért kellemetlen, mert a katalán parlament jövő hétfőn ül össze, hogy megkezdje többnapos elnökválasztó ülését, és ezen elengedhetetlen a jelölt személyes megjelenése.

A végső döntést arról, hogy Sánchez ott lehet-e a parlamentben, a spanyol legfelsőbb bíróság hozza meg, ahova kedden nyújtotta be kérvényét az elnökjelölt.

Az ügyészség és a védelem öt napot kapott, hogy ismertesse álláspontját a kérelemről. Ez a határidő hétfőn délelőtt jár le, épp amikorra a katalán parlament ülését is összehívták.

A helyzetet bonyolítja, hogy még ha engedélyezi is majd a bíróság az elnökjelölt szabadon engedését, megválasztásához jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség.

Jordi Sánchez október 16-a óta van előzetes letartóztatásban egy szeptember végén tartott tüntetés miatt, amikor is a tiltakozó tömeg gyakorlatilag órákra foglyul ejtett spanyol csendőröket, akik házkutatást tartottak egy katalán kormányzati épületben. Nemcsak, hogy hosszú ideig nem tudták elhagyni az épületet, de kint parkoló autóikat is megrongálták.

Az ügyészség szerint a szervezők, köztük Sánchez, meg sem próbálták leállítani mindezt. Az elnökjelöltet ezért zendüléssel gyanúsítják.

Jordi Sánchez egyébként úgy lett az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi pártszövetség elnökjelöltje, hogy a korábbi jelölt (és egyben a korábbi klatalán elnök), Carles Puigdemont brüsszeli emigrációban tartózkodik, ezért visszalépett az elnökjelöltségtől, és maga helyett Sánchezt javasolta.

Foglaljuk tehát össze: a korábbi elnökjelölt, aki a letartóztatás veszélye miatt nem térhetett haza az emigrációból, utódául jelölt egy olyan politikust, akit már le is tartóztattak, ezért ő sem lehet jelen a parlament elnökválasztó ülésén, már ha nem engedik ki a börtönből, de erre elég kevés esély mutatkozik.

Kíváncsian várjuk a következő lépést a spanyol–katalán sakkjátszmában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS