// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A katalán elnökválasztás kezd tragikomédiába fordulni

// HIRDETÉS

Madridnak esze ágában sincs kiengedni az előzetes letartóztatásban lévő legesélyesebb elnökjelöltet – akinek a megválasztásához viszont szükséges a személyes megjelenése.

A spanyol alkotmánybíróság elutasította szerdán az előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchez katalán elnökjelölt szabadlábra helyezését – írja az MTI.

Ez azért kellemetlen, mert a katalán parlament jövő hétfőn ül össze, hogy megkezdje többnapos elnökválasztó ülését, és ezen elengedhetetlen a jelölt személyes megjelenése.

A végső döntést arról, hogy Sánchez ott lehet-e a parlamentben, a spanyol legfelsőbb bíróság hozza meg, ahova kedden nyújtotta be kérvényét az elnökjelölt.

Az ügyészség és a védelem öt napot kapott, hogy ismertesse álláspontját a kérelemről. Ez a határidő hétfőn délelőtt jár le, épp amikorra a katalán parlament ülését is összehívták.

A helyzetet bonyolítja, hogy még ha engedélyezi is majd a bíróság az elnökjelölt szabadon engedését, megválasztásához jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség.

Jordi Sánchez október 16-a óta van előzetes letartóztatásban egy szeptember végén tartott tüntetés miatt, amikor is a tiltakozó tömeg gyakorlatilag órákra foglyul ejtett spanyol csendőröket, akik házkutatást tartottak egy katalán kormányzati épületben. Nemcsak, hogy hosszú ideig nem tudták elhagyni az épületet, de kint parkoló autóikat is megrongálták.

Az ügyészség szerint a szervezők, köztük Sánchez, meg sem próbálták leállítani mindezt. Az elnökjelöltet ezért zendüléssel gyanúsítják.

Jordi Sánchez egyébként úgy lett az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi pártszövetség elnökjelöltje, hogy a korábbi jelölt (és egyben a korábbi klatalán elnök), Carles Puigdemont brüsszeli emigrációban tartózkodik, ezért visszalépett az elnökjelöltségtől, és maga helyett Sánchezt javasolta.

Foglaljuk tehát össze: a korábbi elnökjelölt, aki a letartóztatás veszélye miatt nem térhetett haza az emigrációból, utódául jelölt egy olyan politikust, akit már le is tartóztattak, ezért ő sem lehet jelen a parlament elnökválasztó ülésén, már ha nem engedik ki a börtönből, de erre elég kevés esély mutatkozik.

Kíváncsian várjuk a következő lépést a spanyol–katalán sakkjátszmában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS