// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Megvan a magyar atlétika első világbajnoki címe!

// HIRDETÉS

Márton Anita országos csúccsal lett aranyérmes a fedettpályás atlétikai világbajnokságon.

Márton Anita a magyar atlétika első világbajnoki címét szerezte meg pénteken azzal, hogy 19,62 méteres országos csúccsal megnyerte a női súlylökést a birminghami fedettpályás vb-n. A békéscsabai színekben versenyző nehézatléta világranglista-másodikként érkezett a brit városba, ahol

egyértelműen az aranyesélyesek között tartották számon.

A 29 éves klasszis immár évek óta a nemzetközi elit tagja, fedettpályán a legutóbbi két Európa-bajnokságot megnyerte, míg a 2016-os portlandi vb-n második volt. Az amerikai versenyen két éve országos csúcsot lökött, s most egyértelműen azzal a céllal lépett dobókörbe, hogy javít az akkori 19,33 méteres eredményén.

A kezdés mondhatni a szokásos volt, azaz egy biztonsági lökés, 18,29 méternél esett le a súlygolyó, ami a negyedik helyre volt elég. A finálé „alaperedményét” a jamaicai világranglista-vezető, Danniel Thomas-Dodd érte el 18,92-vel, amelyen a második körben három centit javítani is tudott, ennek ellenére nem maradt az élen. Az első pozícióból azonban nem Márton taszította le, mivel ő másodikra szemre kicsit darabos kísérletet mutatott be, amivel ugyan 18,30-ig jutott, de egy helyet hátrébb csúszott. A jamaicait a tavalyi szabadtéri világbajnokságon a magyar lökő előtt aranyérmes Kung Li-csiao szorította hátrébb 18,98-cal.

A harmadik körben aztán nagyot változott az addigi sorrend,

Márton Anita ugyanis hosszas koncentrálás után kiváló, roppant dinamikus lökést produkált. A súlygolyó szép nagy ívben repült messze túl a 19 métert jelző bóján, Márton pedig nagyot sikoltott örömében. Eredménye 19,48 méter lett, amivel nem csupán a vezetést vette át, de saját magyar csúcsát is átadta a múltnak. Ezt követően még a negyedik kör hozott némi izgalmat, mert a jamaicai is 19 méter fölé jutott, ám „csak” 19,22-ig, amivel visszaelőzte a kínait, de az első helyhez kevés volt.

Márton Anita a negyedik körben még érzékelhetően a rekordja hatása alatt állt, rontott, ötödikre azonban ismét jót lökött, 18,96-ot. Ezzel azonban még nem volt vége a versenynek, ő pedig régi jó szokásához híven ezúttal is hatodikra tartogatta legjobbját: már biztos győztesként

19,62-ig lökte a szert, ezzel tovább javította rekordját.

Márton Anita az M4 Sportnak a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy az első nagy dobásánál egy kicsit aggódott, mert úgy érezte, a hálóba vágódhat a súlygolyó, de végül örült, hogy „simán jó helyen volt a szektorban”.

„Egyelőre magam sem tudom megmondani, hogy ezt hogy sikerült összehozni - idézte vissza aztán az utolsó kísérletét. - Amikor bementem a körbe, remegtek a lábaim, mert akkor már tudtam, hogy én vagyok a világbajnok, mégis próbáltam még nagyobbat lökni, mert tudtam, hogy jó formában érkeztem.” Emlékeztetett rá, hogy ez volt a célja: érmet szerezni, megjavítani az országos csúcsot, és ez mind sikerült. Úgy fogalmazott, egyelőre hihetetlen számára, amit elért, kell még néhány nap, hogy sikerüljön feldolgoznia. „Nagyon örülök, hogy nekem sikerült megszereznem Magyarország első aranyérmet atlétikai világbajnokságról” – mondta boldogan.

A második és a harmadik helyen sem hozott változást az utolsó két kör, így

az ezüstérmet Danniel Thomas-Dodd, a bronzot pedig Kung Li-csiao szerezte meg.

A riói olimpián harmadik, a tavalyi, londoni szabadtéri vb-n második helyezett, kétszeres fedett Eb-győztes Márton a magyar atlétika ötödik érmét nyerte fedett vb-n, előzőleg egy ezüst és három bronz volt a mérleg.

Az 1987-es első, indianapolisi fedett vb-n Forgács Judit (400 m), majd 1999-ben, Maebasiban Szabó Zsuzsa (rúdugrás) és Czingler Zsolt (hármasugrás) a harmadik helyen végzett. Czingler csak utólag vehette át a bronzérmet, miután az eredetileg harmadik bolgár Dimitrovot doppingolás miatt kizárták. Két éve Márton Anita nyert Portlandben ezüstérmet.

    Eredmények (a nemzetközi szövetség honlapjáról):

    női súlylökés, világbajnok:

1. Márton Anita 19,62 m

2. Danniel Thomas-Dodd (Jamaica) 19,22

3. Kung Li-csiao (Kína) 19,08

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS