Kim Dzsong Untól a Liu-testvérekig – a Főtér tízes toplistája a téli olimpia eseményeiről

10. Észak-koreai szurkolók

Szépek, fegyelmezettek, megközelíthetetlenek. A politika leginkább a Korea-közi kapcsolatok terén furakodott be az olimpiára, a Kim Dzsong Un sztálinista rendszere és a rendező déli ország is látványos gesztusokat tett másik felé. A meghívott északi sportolók teljesítménye észrevétlen maradt, a Megéneklünk, Romániát idéző stílusban, egyenruhában csasztuskákat éneklő kommunista szépségeké viszont bejárta a világsajtót.

9. Eltévedt síző, eltévedt érmek

Teresa Stadlober osztrák sífutó hölgy kényelmesen haladt az ezüstérem felé a 30 kilométeres számban, ám a verseny utolsó harmadára fordulva rossz irányba kanyarodott el, beiktatva egy felesleges emelkedőt. Jó egy percet vesztett, amíg visszatalált a helyes útra, és végül csak kilencedik lett, de legalább a kizárást megúszta. Ehhez hasonló bakit a szervezők is elkövettek, amikor a férfi curlingben győztes amerikai csapat tagjainak a női szám aranyérmeit adták át a dobogón.

8. Rólunk szólnak a hírek, velünk van tele a sajtó

Magyar versenyzők ritkán keltik fel a nemzetközi média érdeklődését egy téli olimpián, most azonban többeknek is sikerült. Az okosan ügyeskedő potyautasként olimpikonná lett Elizabeth Swaney Pjongcsang egyik legmegosztóbb személyisége lett, az AC/DC-re műkorcsolyázó Tóth Ivett viszont maga volt a megtestesült rock’n’roll.

7. Norvég éremrekord

Norvégia ötven év után végzett ismét az éremtáblázat élén, ugyanakkor 39 érmével új csúcsot állított fel az egy ország által egy téli olimpián elért dobogós helyezések számával, amelyet eddig az Egyesült Államok tartott 37 medállal a nyolc évvel ezelőtti vancouveri játékokról. A norvégok és a németek 14-14 arany rekordbeállítás, korábban csak Kanada nyert ennyit 2010-ben, hazai pályán.

6. Hirscher végre nyert

Hatszoros világbajnok, hatszor egymás után nyerte meg az összetett Világkupát, ám Pjongcsang előtt csak egy ezüstje volt az olimpiákon. Az osztrákok aktuális alpesi sí-sztárja, Marcel Hirscher most lett végképp legenda, miután előbb kombinációban, majd óriás-műlesiklásban sem talált legyőzőre.

5. Dopping nélkül nem megy?

Azt lehetett sejteni, hogy az állami doppingprogram lebukása után az oroszok meg se közelítik a Szocsiban nyert 14 aranyérmüket, de kettőnél azért sokkal többre számítottak. Végül csak egy 15 éves műkorcsolyázó, Alina Zagitova és a férfi hokicsapat állhatott a dobogó tetejére, miközben két sportolójuk most is megbukott a doppingteszten: a curlinges Alekszander Kruselnyickij és a bobos Nagyezsda Szergejeva.

4. A sífutás vasladyje

Aki megelőzte Björn Dähliet és Ole Einar Björdahlent. A norvégok sífutó és sílövő legendája is egyaránt 8-8 aranyérmet nyert korábbi játékokon, a vasárnapi zárószám, a 30 kilométeres sífutás első helyével immár ennyi van a Vancouverben és Szocsiban is triplázó honfitársuknak, Marit Björgennek is. Csakhogy Björgen ötödik olimpiáján összesen öt érmet (2 arany, 1 ezüst, 2 bronz) sízett össze, ezzel már 15-nél (8-4-3) jár, és immár ő minden idők legsikeresebb sportolója a téli játékokon.

3. A hódeszkásból lett síbajnok

Az nem ritka, hogy valaki két aranyérmet nyer egy olimpián. De hogy két teljesen különböző sportágban tegye, olyan még nem volt. Szakágak között akad átjárás (például sífutás és biatlon, vagy klasszikus és rövidpályás gyorskorcsolya), de hogy egy hódeszkás nyerjen alpesi sízésben?! Ester Ledecká szuperóriás-műlesiklásban aratott sikere előtt csupán egyszer került a legjobb 10 közé Világkupa-futamon, akkor is lesiklásban. Hódeszkában viszont két világbajnoki cím után igazi esélyesként nyert, így a csehek mindkét pjongcsangi aranyérmét az ő nyakába akasztották.

2. A német hokisok ezüstérme

A görög focisták 2004-es Eb-győzelméhez hasonló bravúr, csak sokkal szebb játékkal. Ha nem bukják el a döntőt hosszabbításban az oroszok ellen, övék lett volna az első hely. Egy nemzetközi szinten középcsapatnak számító válogatott, amely az előző olimpiára ki sem jutott, két vesztes meccsel kezdte az olimpiát, de az egyenes kieséses szakaszban elverte Svájcot (2-1, hosszabbítás után), a világbajnok Svédországot (4-3, hosszabbítás után) és a címvédő Kanadát (4-3). A döntőben pedig az oroszok legyőzéséhez is csak 55 másodperc hiányzott, negyedik ráadását pedig 11 perc után, emberhátrányban bukta el Németország, amelynek ez mindössze a második olimpiai érme az 1932-es bronz után. Az oroszok 1992 után nyertek először, de most se saját nevükön: akkor a Szovjetunió széthullása miatt Független Államok Közössége néven indultak, most meg a doppingügyeik miatt Olimpikonok Oroszországból néven. Érem járt neki, himnusz nem.

1. Az első magyar arany

A Liu-fivérek, Knoch Viktor és Burján Csaba győzelme a rövidpályás gyorskorcsolya váltóban nemcsak sporttörténelmi pillanat volt, hanem felhelyezte Magyarországot a téli sportok térképére. Értékéről pedig csak annyit: a havas-jeges sportágakban nagyhatalomnak számító Finnország szintén csak egy aranyat nyert Pjongcsangban.