Mátyás király egyetemre ment

A Sapientia díszterme dísznevet kapott, a Mátyás Napok pedig egy új helyszínt. Kolozsváron nyílt meg a Mátyás király-emlékév.
Hirdetés
Minden összejött az idei, 26. Mátyás Napok megnyitójára péntek este a Sapientia egyetem kolozsvári karán: az évfordulódömpinget királyi tartalommal sikerült meg- és eltölteni. Február 23-án
  • 575 évvel ezelőtt született Hunyadi Mátyás Kolozsváron,
  • 560 éve lépett trónra,
  • 25 éve vannak Mátyás Napok Kolozsváron,
  • ahol most indult a Mátyás király-emlékév,
  • ráadásul a Sapientia auláját is ma avatták Hunyadi Mátyás díszteremmé.
Ez a teremkeresztelés összeköti a hétköznapokat az ünneppel, mondta Macalik Arnold, a reneszánsz zenét és táncokat előadó Amaryllis Társaság elnöke, aki – mint kiderült – nem csak zenélni jött az ünnepre. Tagja volt annak a kis kolozsvári építészcsapatnak, amely kigondolta és megtervezte a Sapientia új, Tordai úti épületét. 
 
Felidézte, hogy nem volt egyszerű ekkora fesztávú termet tervezni a nyolc szintes épület földszintjére, és azt kívánta, az új név legyen olyan tartós fundamentuma e helynek, mint az igazságos Mátyás igazsága. A Mátyás Napok nyitányaként pedig László-Bakk Anikó, az Amaryllis reneszánsz zene- és táncegyüttes megalapítója szokás szerint meggyújtotta a három gyertyát.
 
Gyertyagyújtással indulnak a Mátyás Napok 2018-ban is
 
László-Bakk Anikó meggyújtja a Mátyás Napok gyertyáit | Fotók: Szabó Tünde
 
Fénygyújtás után jött az ünnepség fénypontja: Kostyák Előd csellista megszólaltatta Brassai Sámuel nemrég felújított, több mint 180 éves gordonkáját. Ráadásul Kodály Zoltán egyik csúcsművét, a Szólószonáta első tételét játszotta rajta, ami egyszerre hihetetlenül szép és hátborzongató darab.
 
Így szól a történelmi hangszer:
 
 
Mától állandó helyszíne lesz a Sapientia a Mátyás Napoknak, ígérte meg Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja üdvözlő beszédében. Mátyás király hazaérkezik a Sapientia akadémiai közösségébe, mondta, ahol a szakmai felkészítés mellett hangsúlyt fektetnek a diákok nemzeti és közösségi elkötelezettségére is. Az aula pedig azért kapja Hunyadi Mátyás nevét, mert Kolozsváron most nincs olyan reprezentatív köztér, amely a nagy király nevét viselné.
 
Mátyás király nemcsak hadi sikereivel tűnt ki, hanem azzal is, hogy messzebbre látott, más dimenziókban gondolkodott, mint a legtöbb kortársa, és neki is köszönhetjük, hogy a magyar név ma szorgalmat, műveltséget, kultúrát is jelent szerte a világban – mondta az ünnepségen szintén felszólaló Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár.
 
Hunyadi Mátyás közép-európai mivoltát hangsúlyozta az államtitkár, hogy apja részéről kun, román (havasalföldi), anyja részéről délszláv eredetet egyesít magában, házasságai révén cseh és itáliai kapcsolatait mélyítette, egységesnek látta a közép-európai térséget, ahol ma nem él olyan nép, amely ne kötődne valahogy hozzá, és ne gondolkodna a térség régi dicsőségének visszaszerzésén.
 
Tonk Márton, Mátyás király és Potápi Árpád
 
Tonk Márton és Potápi Árpád leleplezi a díszterem névtábláját
 
A Mátyás király-emlékév kolozsvári rendezvényei nemcsak a király alakjának felidézésére jelentenek kiváló alkalmat, hanem arra is, hogy megerősítsék emlékezetét Erdély mindegyik népében, mondta a politikus, aki szerint ahogy Mátyás király számonkérte a kolozsvári bírót, ugyanúgy mindnyájunkat is kérdez majd, hogyan gazdálkodtunk az örökségével, azzal, hogy a velünk együtt élő népekkel közösen alakítsuk Erdély és Közép-Európa sorsát.
 
A mi további sorsunk az est folyamán nagyon jól alakult, mert a politikusok után az Amaryllis zenészei és táncosai léptek fel. A reneszánsz táncok nagyon bájosan ötvözik a kellemet és a magakelletést a különböző méretű furulyák, lantok, ütőhangszerek bensőséges hangjára.
 
 
Az Amaryllis Társaság zenészei
 
Gergely Balázs, az Amaryllis zenészei…
 
 
Az Amaryllis táncosai
 
… és táncosai.
 
Az avató-megnyitót az egyetem tanára, dr. Lupescu Radu élvezetes előadása zárta Hunyadi Mátyás királlyá választásáról. A fordulatos történettel hamarosan visszatérünk!
 
Ezzel még nem merült ki a királyi program az egyetemen: az aula előterében nyílt meg a Mátyás király élet-terei (nem túl szerencsés) című kiállítás. A pannók azokat az épületeket villantják fel Brassótól Wroclawig és Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, gyakran meglátogatott, esetleg kimondottan szeretett, vagy épp sosem járt bennük, de köze volt az építéséhez, vagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét.
 
Mátyás kedvenc épületei
 
Az est tényleges végét az állófogadás jelentette a teljes dísztermet megtöltő vendégsereg legfőbb megelégedésére. A Mátyás Napok szombaton és vasárnap is folytatódik kihagyhatatlan régizene-koncertekkel, középkori viseletbe öltözött udvartartás kísérte fáklyásmenettel és a legmodernebb technikát használó épületvetítéssel: a 3D-s animáció vetítővászna ezúttal Mátyás király szülőháza lesz.

Hirdetés