// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Könyvekkel és példaképekkel jelentkezik áprilisban a Könyvturi

// HIRDETÉS

Csinálj helyet a polcodon, és vidd el megunt könyveidet a szervezőknek. Hamarosan turkálhatsz helyettük új köteteket.

Színes programkínálattal, új tematikával szervezi meg az idei Könyvturi | élőKönyvtárat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete, vagyis az EMKISZ. Az esemény, amelynek április 19–20. között ad otthont a kincses város, idén is két fő programpontra oszlik.

A Könyvturin a már nem használt, vagy megunt kötetek cserélnek gazdát, de azok sem maradnak üres kézzel, akiknek nincs mit elcserélniük: bárki válogathat az összegyűlt könyvekből. A készlet feltöltéséhez a szervezők idén is könyvgyűjtést hirdetnek: január 22. és április 15. között a Szabédi Emlékházba (Lázár/Gh. Lazar u. 30.) lehet vinni a kiolvasott, régi kiadványokat. Az esemény után megmaradt kötetek olyan szórványvidékekre kerülnek, ahol a közösségeknek nagy segítséget jelentenek.

A rendezvény másik alapprogramja az élő könyvtár, amely ugyanúgy működik, mint a hagyományos: az olvasók rövid időre kikölcsönöznek egy „könyvet”. Csupán annyi a különbség, hogy az élő könyvtárban a könyvek élő személyek, akikkel interakcióba léphet az olvasó. Az idei témának megfelelően (Semmiből mindent) a szervezők olyan személyeket szeretnének meghívni, akik élethelyzetük, életkoruk, vagy bármely más hátrányos életkörülményük ellenére kimagasló eredményeket értek el, és aktív tevékenységet folytatnak.

Tizenhat élő könyvvel várnak

A főszervező, Mák Arany elmondása szerint idén tizenhat „élő könyvvel” találkozhatnak az érdeklődők, ám neveket még nem árulhat el, így nem árt nyomon követni az esemény facebook-oldalán posztoltakat. Azt is megtudtuk, hogy az élő könyvtár szervezése folyamatos, egész évben kutatnak, tájékozódnak olyan példaképek után, akiknek segítségével a résztvevők sztereotípiákat döntögethetnek.

A hagyományos könyvturkáló és élő könyvtár mellett alternatív programok is lesznek: előadások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, gyerekprogramok, kiállítások, a többi pedig egyelőre meglepetés. A főszervező azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint az érdeklődők a könyvturkálást találják érdekesebbnek, ahol könyvek tömege várja új gazdáját, és ahol az olvasni vágyók megtalálhatják rég keresett regényüket, kedvenc írójukat, vagy kedvenc gyerekkori könyvüket. Szerinte az élőKönyvtár picit érzékenyebb programpont, az érdeklődőknek ki kell lépniük saját komfortzónájukból, bátorságot kell nyerjenek, hogy egy őszinte beszélgetés erejéig leüljenek egy idegennel, aki konkrét sztereotípiát képvisel.

Mivel az esemény Kolozsváron nagy népszerűségnek örvendett, az elmúlt évben a szervezők Erdély több városában is megrendezték. Idén még több helyszínen lesz majd Könyvturi: a tervek szerint Aradon, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Magyarfenesen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szebenben, Székelyudvarhelyen, Szilágysomlyón és Válaszúton. Ezeken a helyszíneken előfordul, hogy EMKISZ tagok a szervezők, de van, ahol helyi partnerszervezetek segítségét kérik bevonva ezzel a helyi fiatalokat is a szervezésbe.

Közös álom volt

A Könyvturi negyedik kiadásához közeledve a főszervező a kezdetekről is mesélt. Eleinte egyetemistákként, a Pespektíva diáklap szerkesztőiként vágtak bele a szervezésbe. Az újság huszadik születésnapja alkalmából különböző rendezvényeket szerveztek, a Könyvturi | élőKönyvtár pedig egyik állomása volt a rendezvénysorozatnak. Ekkor még csak reménykedni tudtak abban, hogy hosszútávon is megvalósítható lesz.

„Amikor olyan barátaid vannak, akik mernek veled álmodni, és ezt meg is valósítani, akkor bármi lehetséges. Nagyon izgultunk az első rendezvény előtt, nem tudtuk mire számítsunk. Aztán megtörtént, ott voltunk egy furcsa érzéssel, a boldogságtól állandó mosollyal az arcunkon. Aznap este még nem tudtuk mi vár ránk, de másnap csengett a telefon, és egymás után jöttek felkérések”

– emlékszik vissza a Könyvturi legelső kiadására Mák Arany, aki a rendezvény „anyukájaként” mindig is reménykedett, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, és sok embert fog elérni.

A szerző a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatója, szakmai gyakorlatát a Főtérnél tölti.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS