// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Amerikai díjat nyert a Székelyföldi Legendárium

// HIRDETÉS

Barabás Árpád rendezése, a Tejút és a varázspatkó című rajzfilm kiválósági díjat kapott.

Kiválósági díjat kapott a Székelyföldi Legendárium legújabb rajzfilmje, A Tejút és a varázspatkó a kaliforniai IndieFest filmfesztiválon, Kelet-Európában és animációs kategóriában egyedüliként, derül ki az idén tízéves civil kezdeményezés közleményéből.

A The IndieFest online filmfesztivál 2008-ban indult a kaliforniai San Diego La Jolla kerületében. A nemzetközi fesztiválra a világ minden tájáról évente több ezer alkotást neveznek be, számos kategóriában. Idén többek közt az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Indiából, Kínából, Ausztráliából, Új-Zélandról és Európából is jelentkeztek alkotók nagy- és kisjátékfilmekkel, tévéfilmekkel és sorozatokkal, új médiás tartalmakkal, dokumentumfilmekkel, illetve animációs filmekkel.

A Székelyföldi Legendárium animációs kategóriában nevezte be legújabb, a Barabás Árpád által rendezett A tejút és a varázspatkó című rajzfilmjét, amellyel elnyerte a kiválósági díjat. Az eredményhirdetésre február 7-én került sor. A beküldött alkotásokat a fesztivál szervezőiből és díjnyertes filmes szakemberekből álló zsűri értékelte, főként az alkotások minőségére, a technikai részletekre és a kreativitásra fókuszálva – tájékoztat a Legendárium közleménye.

A kiválósági díjjal a legmagasabb színvonalú filmkészítést jutalmazta a zsűri – a Székelyföldi Legendárium Kelet-Európából és animációs kategóriában is egyedüliként szerepel a kiválósági díjjal jutalmazottak listáján. A Legendárium rajzfilmjén kívül amerikai, szingapúri, tajvani, indiai, Új-zélandi, ausztráliai, osztrák, ír, belga, német, dán és francia produkciók kaptak kiválósági díjat.

A filmfesztivál szervezői a díjazás mellett nagy hangsúlyt fektetnek az alkotók és munkájuk megismertetésére, népszerűsítésére: több mint 44 ezer filmes szakemberhez juttatják el a díjazott alkotások listáját, ezáltal lehetőséget biztosítva nemzetközi szakmai partnerségek, együttműködések kialakítására.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS