Így kell ünnepelni az egyesülést. És még autópályájuk is lesz. Ingyen! Figyelem: CENTENÁRIUMI HUMORVESZÉLY!
100 éve vettük el a magyaroktól Erdélyt. Hogy is lehetne ezt méltóbban ünnepelni, mint hogy újabb területeket ragadunk el tőlük. És a románok nagy örömére a döntés már meg is született az elhódítandó területek ügyében, úgyhogy elmondható: a centenáriumi előkészületek menetrend szerint alakulnak.
Idén elvesszük a magyaroktól a Tiszáig terjedő földdarabot, csak hogy érezzék, elvettünk tőlük valamit, de azért maradjon is nekik némi terület. És az elégtételen kívül, hogy megint elveszünk a magyaroktól valamit, a románok háromszor annyi kilométer autópályával is büszkélkedhetnek majd, mert a magyarok területén van elég. Aztán 100 év múlva elképzelhető, hogy elvesszük az országuk maradékát is, ha ugyan addig nem adják nekünk önszántukból.
„A románokat egyáltalán nem érdekli, hogy a nagy egyesülés 100. évfordulójára elkészül-e a Nemzet Megmentésének Katedrálisa, vagy sem. Ez nem pótolja a magyar területek elragadását”, magyarázta a neves történész, Decebal Popescu. „A románok a szomszéd kertje után igazodnak, őket az érdekli, mit vehetünk még el a magyaroktól, és nem az, hogy mi mit építhetünk. Ez boldogítja őket, ettől lesznek büszke románok.”
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.