// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Melegjogi kérdéseket feszeget a kolozsvári magyar színház legújabb előadása

// HIRDETÉS

Az Angyalok Amerikában című darabot Victor Ioan Frunză rendezte.

Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának kétestés előadását mutatja be pénteken és szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

A több szálon futó cselekmény középpontjában egy New Yorkban élő homoszexuális pár áll, akik a korabeli társadalom perifériáján élnek. A dráma összes szereplője valamilyen kisebbség tagja (melegek, zsidók, mormonok), akiket azonban emberi oldalukról mutat be a szöveg – derül ki a színház közleményéből.

A bemutatót meghirdető szerdai sajtótájékoztatón Victor Ioan Frunză rendező és Adriana Grand díszlettervező nem lehetett jelen, így Tompa Gábor színházigazgató és az előadás szereplői beszéltek a produkcióról. Tompa Gábor elmondta: a művet gay fantáziának nevezte a szerző, aki író és melegjogi aktivista egyaránt. Olyan társadalmi problémákat feszeget a darab, amelyek Amerikában az 1980-as években – a mű írásakor – jelentkeztek, Kelet-Közép-Európában pedig mostanság kerülnek a figyelem középpontjába.

Fotó: KÁMSZ

Az igazgató úgy vélte, a konzervatívnak számító erdélyi társadalom is eljutott arra a szintre, amikor meg kell vitatnia a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette: az előadás azt üzeni, hogy mindenkinek jogában áll megfogalmazni és hangoztatni álláspontját, és el kell jutni a különböző álláspontok párbeszédéhez.

Tompa Gábor szerint az előadás ugyan kétestés, ennek részei külön-külön is megnézhetők. Az igazgató szövegcentrikus produkciónak nevezte az előadást, amelyben a rendező a szerző által megírt szöveg egészéhez ragaszkodott.

Bogdán Zsolt színművész – aki egy befolyásos ügyvédet alakít az előadásban – arról a különleges módról beszélt, ahogy Victor Ioan Frunza irányította a színészeket a próbafolyamat során. Elmondta: a rendező ritkán, de a megfelelő időben avatkozott be, így a színészek úgy találták meg a helyüket az előadásban, „mint a papírcsónak egy kád vízben”.

A nagyszínpadi előadást 16 év fölötti nézőknek ajánlják.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS