Az Angyalok Amerikában című darabot Victor Ioan Frunză rendezte.
Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának kétestés előadását mutatja be pénteken és szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A több szálon futó cselekmény középpontjában egy New Yorkban élő homoszexuális pár áll, akik a korabeli társadalom perifériáján élnek. A dráma összes szereplője valamilyen kisebbség tagja (melegek, zsidók, mormonok), akiket azonban emberi oldalukról mutat be a szöveg – derül ki a színház közleményéből.
A bemutatót meghirdető szerdai sajtótájékoztatón Victor Ioan Frunză rendező és Adriana Grand díszlettervező nem lehetett jelen, így Tompa Gábor színházigazgató és az előadás szereplői beszéltek a produkcióról. Tompa Gábor elmondta: a művet gay fantáziának nevezte a szerző, aki író és melegjogi aktivista egyaránt. Olyan társadalmi problémákat feszeget a darab, amelyek Amerikában az 1980-as években – a mű írásakor – jelentkeztek, Kelet-Közép-Európában pedig mostanság kerülnek a figyelem középpontjába.

Fotó: KÁMSZ
Az igazgató úgy vélte, a konzervatívnak számító erdélyi társadalom is eljutott arra a szintre, amikor meg kell vitatnia a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette: az előadás azt üzeni, hogy mindenkinek jogában áll megfogalmazni és hangoztatni álláspontját, és el kell jutni a különböző álláspontok párbeszédéhez.
Tompa Gábor szerint az előadás ugyan kétestés, ennek részei külön-külön is megnézhetők. Az igazgató szövegcentrikus produkciónak nevezte az előadást, amelyben a rendező a szerző által megírt szöveg egészéhez ragaszkodott.
Bogdán Zsolt színművész – aki egy befolyásos ügyvédet alakít az előadásban – arról a különleges módról beszélt, ahogy Victor Ioan Frunza irányította a színészeket a próbafolyamat során. Elmondta: a rendező ritkán, de a megfelelő időben avatkozott be, így a színészek úgy találták meg a helyüket az előadásban, „mint a papírcsónak egy kád vízben”.
A nagyszínpadi előadást 16 év fölötti nézőknek ajánlják.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Pontosan ugyanolyan luxusautóval jár egy PSD-politikus, mint amilyentől a gonosz fináncok korábban megfosztották. A medvék már Kolozsvár határában vannak. Siralmas állapotok uralkodnak az állami vállalatoknál. Hírek vasárnap.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.