Az Angyalok Amerikában című darabot Victor Ioan Frunză rendezte.
Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának kétestés előadását mutatja be pénteken és szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A több szálon futó cselekmény középpontjában egy New Yorkban élő homoszexuális pár áll, akik a korabeli társadalom perifériáján élnek. A dráma összes szereplője valamilyen kisebbség tagja (melegek, zsidók, mormonok), akiket azonban emberi oldalukról mutat be a szöveg – derül ki a színház közleményéből.
A bemutatót meghirdető szerdai sajtótájékoztatón Victor Ioan Frunză rendező és Adriana Grand díszlettervező nem lehetett jelen, így Tompa Gábor színházigazgató és az előadás szereplői beszéltek a produkcióról. Tompa Gábor elmondta: a művet gay fantáziának nevezte a szerző, aki író és melegjogi aktivista egyaránt. Olyan társadalmi problémákat feszeget a darab, amelyek Amerikában az 1980-as években – a mű írásakor – jelentkeztek, Kelet-Közép-Európában pedig mostanság kerülnek a figyelem középpontjába.

Fotó: KÁMSZ
Az igazgató úgy vélte, a konzervatívnak számító erdélyi társadalom is eljutott arra a szintre, amikor meg kell vitatnia a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette: az előadás azt üzeni, hogy mindenkinek jogában áll megfogalmazni és hangoztatni álláspontját, és el kell jutni a különböző álláspontok párbeszédéhez.
Tompa Gábor szerint az előadás ugyan kétestés, ennek részei külön-külön is megnézhetők. Az igazgató szövegcentrikus produkciónak nevezte az előadást, amelyben a rendező a szerző által megírt szöveg egészéhez ragaszkodott.
Bogdán Zsolt színművész – aki egy befolyásos ügyvédet alakít az előadásban – arról a különleges módról beszélt, ahogy Victor Ioan Frunza irányította a színészeket a próbafolyamat során. Elmondta: a rendező ritkán, de a megfelelő időben avatkozott be, így a színészek úgy találták meg a helyüket az előadásban, „mint a papírcsónak egy kád vízben”.
A nagyszínpadi előadást 16 év fölötti nézőknek ajánlják.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.