Az Angyalok Amerikában című darabot Victor Ioan Frunză rendezte.
Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának kétestés előadását mutatja be pénteken és szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A több szálon futó cselekmény középpontjában egy New Yorkban élő homoszexuális pár áll, akik a korabeli társadalom perifériáján élnek. A dráma összes szereplője valamilyen kisebbség tagja (melegek, zsidók, mormonok), akiket azonban emberi oldalukról mutat be a szöveg – derül ki a színház közleményéből.
A bemutatót meghirdető szerdai sajtótájékoztatón Victor Ioan Frunză rendező és Adriana Grand díszlettervező nem lehetett jelen, így Tompa Gábor színházigazgató és az előadás szereplői beszéltek a produkcióról. Tompa Gábor elmondta: a művet gay fantáziának nevezte a szerző, aki író és melegjogi aktivista egyaránt. Olyan társadalmi problémákat feszeget a darab, amelyek Amerikában az 1980-as években – a mű írásakor – jelentkeztek, Kelet-Közép-Európában pedig mostanság kerülnek a figyelem középpontjába.

Fotó: KÁMSZ
Az igazgató úgy vélte, a konzervatívnak számító erdélyi társadalom is eljutott arra a szintre, amikor meg kell vitatnia a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette: az előadás azt üzeni, hogy mindenkinek jogában áll megfogalmazni és hangoztatni álláspontját, és el kell jutni a különböző álláspontok párbeszédéhez.
Tompa Gábor szerint az előadás ugyan kétestés, ennek részei külön-külön is megnézhetők. Az igazgató szövegcentrikus produkciónak nevezte az előadást, amelyben a rendező a szerző által megírt szöveg egészéhez ragaszkodott.
Bogdán Zsolt színművész – aki egy befolyásos ügyvédet alakít az előadásban – arról a különleges módról beszélt, ahogy Victor Ioan Frunza irányította a színészeket a próbafolyamat során. Elmondta: a rendező ritkán, de a megfelelő időben avatkozott be, így a színészek úgy találták meg a helyüket az előadásban, „mint a papírcsónak egy kád vízben”.
A nagyszínpadi előadást 16 év fölötti nézőknek ajánlják.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.