// 2026. november 16., hétfő // Ödön

A Centenárium alkalmából az a legkényelmesebb, ha a magyarokat gyalázzuk

// HIRDETÉS

Pedig ha tudnák a habzó szájú románok, hogy olyan román személyiségek, mint Cuza, Maniu, Pan Halippa is autonómiát akartak... Sabin Gherman írása.

Ha egyes hazafias elvtársak a politikából és a sajtóból mást is olvasnának, nemcsak előszavakat, akkor nem okozna többé nekik álmatlanságot, hogy jönnek a magyarok elvinni Erdélyt. Az egyesülés századik évfordulóján a magyar pártok éppen az alapító okirat – a gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozata – tiszteletben tartását kérték, és

tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezt az autonómiát csak a magyarok hangoztatták, hangoztatják.

Ezen kívül tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy az egyesülés egy Brătianu-féle bunkósággal indult: mégsem tartunk semmiféle Alkotmányozó Gyűlést, írjátok alá és olyan alkotmány lesz, amilyet én akarok. Arról sem beszélünk, hogy Maniu miért tagadta meg a részvételt az 1922-es koronázáson, arról sem, hogy 1928-ban, Gyulafehérváron miért ítélte el határozott szavakkal Bukarest központosító őrületét.

Maniu, Vaida Voevod, Traian Vuia, Aurel Vlaicu, Romul Boilă – mind románok; vádolhatnád őket azzal, hogy eladták magukat? Sever Bocu, a Birodalom hatóságai által börtönnel büntetett újságíró-aktivista, egyike annak a 12 erdélyinek és bánságinak, akik 1917-ben szimbolikusan hadat üzentek Ausztria-Magyarországnak (amiért „távollétükben” halálra ítélték őket) – ő mi volt?

Ezek a politikusok minden erejükkel elítélték a központosítást;

sőt, Romul Boilă, az Erdélyi Kormányzótanács volt minisztere új, föderalizmushoz közelálló alkotmányt javasolt 1931-ben, az újdonsült állam modernizálásának szükségességére hivatkozva. Mindnyájan románellenesek voltak? Csak azért, mert nem úgy gondolkodtak, mint a Fanartól elkábult iskolaszolgák?

A tankönyvekben írnak Cuzáról és a Kis Egyesülésről (Havasalföld és Moldova 1859-es egyesüléséről van szó – a szerk.), méghozzá olyan ünnepélyességgel, hogy azt hiszed, Isten könyörületessége szállt alá a románokra. Miközben nem egészen így történt – a iaşi-iak alig három év múlva már utcára vonultak, Moldova metropolitájával az élen, és a szétválást követelték. Miért?

A vlach rendszer DNS-ébe mélyen beivódott struktúra földhöz vágta a moldvaiakat.

Egyetlen ember sem képes cseppenként megreformálni a rendszert, egyszerűen muszáj az egészet kicserélni. Cuza 1862 januárjában hagyta ott Bukarestért Iași-t; alig két hónappal később, a Katonai Iskola avatásán nyilvánosan beismerte: „Aggasztanak a Moldva régi fővárosára a közszolgáltatások bukaresti központosításával rákényszerített áldozatok.”

A Konzultatív Főtanács a következőt mondta 1863. november 28-án: „Iași erkölcsi és anyagi állapotának közelgő jobbra fordulása akkor következik be, ha az egész Román Haza számára bekövetkezik a jobbra fordulás, haladás és javulás, vagyis megvalósul a modern tudomány három nagy elve:

1. A közigazgatási decentralizálás,

2. A teljes önkormányzati függetlenség,

3. A bíróság függetlensége az elmozdíthatatlanság fokozatos bevezetésével.”

Az akkori iași-iak okosabbak voltak, mint napjaink parlamentjének slampos többsége.

Kogălniceanu beszédei sem szerepelnek a tankönyvekben: a Kis Egyesülés egyik létrehozója volt és elsőként fogta a fejét, amikor látta, mi sült ki belőle… A moldvaiak folyamatosan azt remélték, hogy Iași második főváros lesz, még I. Károly is megígérte ezt nekik 1866 augusztusában – az akkori alkotmány 131. cikkelye pedig elő is írta közigazgatási autonómiára vonatkozó különleges törvények megalkotását.

És? A Duna-menti bojárok győztek, az ő Moldvájuk tovább hanyatlott a mai napig, amikorra az Európai Unió legszegényebb régiója lett és úgy tűnik, erről egyetlen minisztérium sem tud.

Menjünk tovább: megtörtént az 1918-as egyesülés – és?

Az erdélyi Vaida Voevod a Parlamentben átkozódott az észbontó központosítás ellen, a bukovinai Iancu Cavaler de Flondor megundorodva visszavonult, a besszarábiai Pan Halippa aláírta a Pruton túli képviselők által Ferdinánd királyhoz intézett első memorandumot: „Felség! Az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat tartalmazta azokat az alapokat, melyekre az Egyesülést helyezni kell: a decentralizálás és a közigazgatási autonómia (…) Az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat az a jogcím, melyen Besszarábia Romániával egyesülése alapszik. Besszarábiát az egyesülés óta olyan módon kormányozzák, ahogy még az afrikai fekete gyarmatokkal sem bánnak.”

Ez 1924-ben volt. A iași-iak három évvel korábban, 1919 januárjában aláírtak egy memorandumot, szintén Ferdinándnak címezve:

„Közigazgatási decentralizálás és települési autonómia – ezeket a megoldásokat javasolták a iași-iak már 1863 óta.

(…) A központosító rendszer az egyetlen oka annak, hogy mára nem csak Iași, hanem egész Moldva szenved, és mára mélyreható különbség lett a Milcov túlsó és innenső partja között, melyről azt lehetne mondani, hogy mintha nem is ehhez az országhoz tartozna.”

És mit kértek még a 8. cikkelyben?

„A vasúti hálózat fejlesztése, elsősorban a nemzetközi forgalom biztosításához Észak-Erdélyen keresztül, és egy kikötő létrehozása Besszarábia fekete-tengeri partvidékén.”

Románellenesek voltak a moldvaiak?

Tudod, miért akarták ezt a politikai és sajtóbeli rettegők által annyira elítélt autonómiát? Idézem: „Miként történt egyes bukaresti intézmények felszerelése a iași-iakkal szemben: Bukaresti Orvosi Egyetem – 106.400 lej, Iași-i Orvosi Egyetem – 40.500 lej; Bukaresti Bakteriológiai Intézet – 52.830 lej, Iași – 7.200; múzeumok és Bukaresti Füvészkert – 175.157 lej, múzeumok és Iași-i Füvészkert – 500 lej.”

1938-as memorandumában Iuliu Maniu is számokat sorol, Sever Bocu szintén. Az egész a bukaresti bojársághoz került. Tudod, miként zárul a iași-iak 1919-es memoranduma? „Iași nem könyöradományt kér, hanem igazságot.” Mindnyájan igazságot követeltek, a frissen egyesült összes tartományból, de

az új Romániát továbbra is a fanarióta banda vezette – pont, mint ma.

És akkor most mondd meg: milyen kapcsolat lehet még az autonómia/decentralizálás/régiósítás és az egységes, nemzeti és a többi, és a többi állam között? Semmilyen. De – és ezt érdemes megjegyezni: ez a párosítás, autonómia/magyarság lett a legravaszabb búvóhely, amikor az emberek kérdőre vonnak – románul! –, hogy miért nem csináltál autópályákat, miért pusztult le az oktatás, vagy miért pusztulnak el az emberek a kórházakban. Plusz, lezárásképpen: gondolkodjanak el azok a „hazafiak”, akik még mindig a „nyereg alatt puhított húst evő hunokról” beszélnek, hogy

a „hunok” vajon miért autópályákon közlekednek, míg mi, a föld közepe, még mindig szekérutakon vánszorgunk…

Ha Románia valóban jólétet akar, hagynia kell, hogy az emberek a munkájuk, hagyományaik, kultúrájuk szerint döntsenek – mert eddig még nem láttunk gazdaság elől menekülő embert, olyan Romániáról viszont folyton hallunk, ahonnan békeidőben eltávozott a lakosság 12 százaléka…

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS