A helyi autonómiáról szóló népszavazás kiírását kéri az államfőtől egy Botoşani megyei szociáldemokrata párti képviselő, Răzvan Rotaru, aki egyben a magyar parlamenti képviseletet is szeretné felszámolni.

Rotaru azt követően fordult igénylésével Klaus Iohannishoz, hogy hétfőn az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalást írt alá.

„Elérkezettnek látom az időt arra, hogy intézményesen reagáljunk erre, és

egyszer s mindenkorra lezárjuk az autonómiatémát,

amellyel évről évre előállnak azok, akik a romániai magyarok képviselőinek tartják magukat. Úgy vélem, azonnal el kell indítani az eljárást egy, a helyi autonómiáról szóló referendum megszervezésére, amelyen azonban minden romániai és az ország határain kívül élő román állampolgárnak részt kell vennie, nemcsak a bizonyos megyékben élőknek, ahogyan azt egyes politikusok szeretnék” – írja sajtóközleményében Rotaru, hozzátéve, hogy a népszavazás eredményéről szóló határozatot elfogadja majd a parlament, végérvényesen lezárva ezzel az önrendelkezés témáját.

A PSD-s képviselő szerint a következő kérdésekre kellene válaszolnia a lakosságnak a referendumon: „Egyetért-e a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárok területi, helyi, illetve kulturális autonómiájával?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy töröljék el az országos szinten megállapított 5 százalékos parlamenti küszöböt, és bevezessék azt, hogy

csak azok a politikai pártok jussanak be a parlamentbe, amelyek az ország minden megyéjében átlépik az 5 százalékos küszöböt”.

Ez utóbbi egyértelműen a magyar parlamenti képviselet ellehetetlenítésére irányul, hiszen a magyarok számaránya a Kárpátokon túli, óromániai megyék egyikében sem éri el az 5 százalékot.

A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által hétfőn aláírt állásfoglalás szerint regionális autonómiát kívánnak megvalósítani a tömbben élőknek, illetve önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeknek. A székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között, autonóm régióként képzelik el, az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió számára pedig sajátos, kétnyelvű-közigazgatási jogállást óhajtanak kialakítani – áll a dokumentumban.