A régiósítás örökre utópia marad, ha a különböző etnikumok továbbra is ragaszkodnak eltérő Erdély-képeikhez.
Gál Ladislas történész, a kolozsvári Számvevőszék korábbi elnöke olyan dokumentumokat talált az 1524 és 1834 közötti időszakból, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi törvényhozó gyűlés – akár a független, akár a török fennhatóság alatti, akár a Habsburg Birodalmon belüli autonóm fejedelemségről beszélünk – 224 alkalommal ülésezett, ami szinte éves gyakoriságot jelent.
A törvényhozási jog, valamint további jogok és kiváltságok létezése csak
Ezeket a kiváltságokat folyamatosan megerősítették, eleinte Magyarország királyai, majd Erdély fejedelmei és a Habsburg császárok.
I. Lipót császár például az 1691. december 4-i – minden uralkodó által megújított – Pragmatica Sanctiójában (valójában a Diploma Leopoldinumról van szó – szerk.) a következőt mondja ki: „constitutione in vigore inviolabili permansuras declaramus”, az országgyűlések éves összeírását is megerősítve: „annua comitia ad negotia publica tractanda”.
Hasonlóképpen 1693-ban egy másik oklevél, az Alvincziana resolutio megerősíti az erdélyi nemességnek ezeket a jogait és kiváltságait.
Elérkezünk 1722. március 30-ához, amikor az erdélyi országgyűlés elfogadja VI. Károly császár oklevelét, melyet aztán Mária Terézia 1744-ben megerősített.
Erdély annyira autonóm volt, hogy még II. József császár reformjainak az elutasítását is megengedhette magának, arra kényszerítve, hogy 1790–1791-ben kiadjon egy nyilatkozatot, amelyben szavatolja a fejedelemség autonómiáját, az Országgyűlés törvényhozási és választási jogait: „libera electione ac plenaria potestate gaudes independesque principatum”.
Ami 1848-ban és 1865-ben történt, amikor az erdélyi országgyűlés megszavazta a Magyarországhoz csatolást, később, 1918 után pedig, amikor a bukaresti kormány felszámolta a Kormányzótanácsot, amit a kommunista rezsim Erdéllyel és Bánsággal szembeni pusztító politikája követetett, a legjobb példák arra, hogy mit jelent az Osztrák Birodalom és a román központosító állam által remekül kihasznált román–magyar széthúzás…
Ez az oka annak, hogy mára ilyen mélyre süllyedtünk politikai, gazdasági és közigazgatási szempontból…
Gondoljátok alaposan végig, hogy mi a teendő, nézzetek jól körül, románok a magyarokra, magyarok a románokra, és próbáljátok olyannak látni magatokat, amilyenek valójában vagytok… Tegyétek félre a nosztalgiákat és a frusztrációkat, és fogjatok össze!!! Különben hamarosan már nem lesz mit megmenteni…
Erdély decentralizációja és pénzügyi autonómiája, a történelmi régiókat is figyelembe vevő régiósítás
mintha párhuzamos világokban élnénk.
Ha így folytatjuk, akkor örökre csak a többiekkel szembeni vádaskodások maradnak majd meg, a központosító állam pedig továbbra is fejni fog minket, mint valami bamba tehenet…
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
… egy PNL-s főembert elvitt a DNA, az USR elnökére lesújtott Justitia kardja, az RMDSZ-re a botránytévék hányják a gyűlöletet… és tíz román állampolgár egymillió eurónyi drótot lopott Németországban.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.