// 2026. június 10., szerda // Margit, Gréta

Utcanévháború tört ki Szatmárnémetiben

// HIRDETÉS

Persze, hogy a kétnyelvű elnevezések miatt. A prefektúra megtámadta az önkormányzat egyik határozatát, amelyben új utcanevek magyar nyelvű feltüntetéséről rendelkezik.

Utcanévháború robbant ki Szatmárnémetiben, miután a prefektúra megtámadta az önkormányzat döntését, amellyel kétnyelvű utcaneveket fogadott el a város Pirosberek nevű negyedében található, eddig névtelen utcák számára – írja a Szatmári Friss Újság.

A kormánymegbízotti hivatal abba kötött bele, hogy a polgármesteri hivatal nem hozta nyilvánosságra a szóban forgó helyi tanácsi határozatot egy nagy példányszámú napilapban, ahogy azt a törvény megköveteli. A kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatosan arról tájékoztatnak, hogy a törvény csak azt szabja meg, hogy azon településeken, ahol 20 százalék feletti a kisebbséghez tartozó lakosság aránya, a település névtábláján a város/falu nevét, illetve a közintézmények megnevezését a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, az utcanevekre nem vonatkozik a törvény.

Vagyis azt az alattomos trükköt alkalmazza, amelyet az elmúlt huszonnyolc év során számos esetben bevetettek a román hatóságok a magyar jogkövetelések esetében: nem azt az általánosan bevett jogi elvet alkalmazzák, hogy amit nem tilt a törvény, azt szabad, hanem

azt a rosszhiszemű hozzáállást, miszerint amiről nem mondja ki egyértelműen a törvény, hogy szabad, az minden esetben tilos

– de legalábbis akkor, ha a magyarok számára kedvező ügyről van szó.

A prefektúra még december ötödikén támadta meg az utcanevekre vonatkozó, októberben elfogadott határozatot, az ügy annak kapcsán került nyilvánosságra, hogy az önkormányzat közleményben jelezte a tényt, miszerint a kormánymegbízotti hivatal mindenféle indok nélkül ment neki a határozatnak.

A prefektúra annak ellenére akadékoskodik, hogy tavaly már egy ugyanilyen ügyben jogerősen pert vesztett a nagyváradi ítélőtáblán a Fluturilor (Lepke), Florilor (Virág) és Amurgului (Alkony) utcák elnevezése kapcsán.

A lap rámutat: a Pirosberekben és környékén lakók már hosszú évtizedek óta szeretnék, hogy „hivatalosan” is a megyeközpont lakosai lehessenek, utcáiknak neve, házaiknak száma legyen, s okmányaikban is ez legyen feltüntetve valós címként — érthető hát, hogy örömmel fogadták azt az október 26-i tanácsi határozatot, amelynek értelmében 12 utca hivatalosan, névvel (kétnyelvű elnevezéssel) felkerül Szatmárnémeti térképére.

„A lakosokkal folytatott megbeszélés során a prefektus nem tett konkrét javaslatot a probléma megoldására, és továbbra is kitart a per folytatása mellett, annak ellenére, hogy a közigazgatási törvény alapján bármikor megszüntethetné az eljárást.

Többször elhangzott: mi (azaz a helyi tanács) vonjuk vissza a határozatot, s

fogadjunk el egy olyat, amelyben csak román nyelven szerepelnek az utcák megnevezései.

Erről azonban szó sem lehet! Egyrészt most már elvi kérdéssé lett, másrészt pedig a tanácsi határozat nyomán pár személyi igazolványt s egyéb okmányt már ki is állítottak ezekre a lakcímekre (a prefektusi hivatal fennhatósága alá tartozó intézmények is” — magyarázza a Szatmári Friss Újság megkeresésére Kereskényi Gábor polgármester, hozzátéve azt is: teljesen érthetetlen számára, miért várt a prefektúra majd’ két hónapot, hiszen csak december 5-én támadta meg a határozatot, mint ahogy az is, hogy az eddig elvesztett hasonló pereket miért nem tekinti tanulságnak.

A polgármester leszögezte: az a vád sem igaz, hogy nem jelentették meg a határozatot a sajtóban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS