„Megnyertük a választást, lopni akarunk, nem kívánunk büntetést, vigyen el benneteket az ördög, ha nem fizettek be annyit, amennyit mi akarunk!”. A bizonyítékok verik ki a szemünket – állítja Liviu Avram, az Adevărul főszerkesztő-helyettese.
A kormány a lehető legszebb ajándékkal készült karácsony és újév között: az adóhatóság alkalmazottai az adófizetőktől behajtott összeg 15 százalékát jelentő bérpótlékokat fognak kapni. Újabb bizonyíték arra, hogy Románia hivatalosan maffiaállammá vált.
A pénzügyminisztérium [múlt] szerdán bocsájtott közvitára egy sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében az ANAF 2018-tól jutalmazási alapot hozna létre a felügyelők által büntetésekből, elkobzásokból és más hasonló, nem tervezett forrásokból behajtott összegek 15 százalékából.
Ha ez egy egyedi, elszigetelt döntés lenne, akár még el is fogadhatnánk – bár nem az, hiszen már csak ez hiányzott az amúgy is kaotikus adóügyekben. De a döntést szélesebb kontextusba kell helyezni, abba, ahogy a PSD–ALDE–RMDSZ koalíció az országot irányítja.
Az idei [tavalyi – a szerk.] év azok megjutalmazásával kezdődött, akiknek lehetőségük van közpénzből lopni. Két januári sürgősségi rendelettel, a 6-os és a 9-es számúval egy sor felmentést adtak az adóügyi-pénzügyi fegyelem alól a közpénzeket kezelők számára, így ezek szinten önkényesen, büntetések kockáztatása nélkül költhetik el a pénzeket.
Ezeket követte a 13. sz. sürgősségi rendelet, mely szintén a közpénzeket kezelőket kívánta jóindulattal kezelni – hiszen a hivatali visszaélés bűncselekmény jellege másokat nem érint. A rendelet akkor elbukott, de ez csak ideiglenes kudarcnak bizonyult.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatosan már elfogadott törvények elsősorban az ügyészek megfélemlítését szolgálják, a parlamentben pedig a téli mérkőzés visszavágója zajlott: olyan módosításokat készítettek elő a büntetőjogi törvények esetében, melyekhez képest a 13-as kormányrendelet igazi áldásnak tűnhet.
Az első kormányzati év döntései ugyanabba az irányba mutatnak: azoknak a tetteknek a teljes vagy részleges büntethetetlenné tétele, melyeket azok követhetnek el, akik közpénzforrásokat vagy közhatóságokat igazgatnak, amit azoknak az eszközöknek a drasztikus korlátozása egészít ki, amelyekkel őket el lehet fogni. A lopás – vagy legalábbis a lopás bizonyos formája – ezáltal vagy törvényessé, vagy bizonyíthatatlanná válik.
A gond az, hogy ha törvénnyel a kezedben akarsz lopni, akkor a jogszabályok megfelelő elrendezése után még egy feltételt teljesíteni kell:
A járulékok befizetési terhének a munkaadóról a munkavállalóra történő áthárításával 7 évig terjedő börtönbüntetést írtak elő törvényben azok számára, akik nem fizetik be időben az állami költségvetéseket megillető összegeket. Vagy egy rosszmájúbb komment szerint: azért az adókért küldenek börtönbe, melyeket ők büntethetetlenül lophatnak majd el.
És akkor most itt van a pénzügyesek – legújabb, hisz nincs okunk azt feltételezni, hogy utolsó – ötlete: az adóhivatal felügyelőinek „serkentése”, hogy oly módon értelmezzék a törvényt, amivel a saját zsebüket tömhetik meg. Könnyen elképzelhető, hogy a már egy éve tartó adóügyi toporgáshoz hozzáadódik majd az adóbehajtók toporgása is a fejünkön.
Voltaképpen itt van a valódi, nyilvánosan soha ki nem mondott, de tettekkel bizonyított kormányprogram: „Igen, megnyertük a választást, lopni akarunk, nem kívánunk büntetést, vigyen el benneteket az ördög, ha nem fizettek be annyit, amennyit mi akarunk!”.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.