„Megnyertük a választást, lopni akarunk, nem kívánunk büntetést, vigyen el benneteket az ördög, ha nem fizettek be annyit, amennyit mi akarunk!”. A bizonyítékok verik ki a szemünket – állítja Liviu Avram, az Adevărul főszerkesztő-helyettese.
A kormány a lehető legszebb ajándékkal készült karácsony és újév között: az adóhatóság alkalmazottai az adófizetőktől behajtott összeg 15 százalékát jelentő bérpótlékokat fognak kapni. Újabb bizonyíték arra, hogy Románia hivatalosan maffiaállammá vált.
A pénzügyminisztérium [múlt] szerdán bocsájtott közvitára egy sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében az ANAF 2018-tól jutalmazási alapot hozna létre a felügyelők által büntetésekből, elkobzásokból és más hasonló, nem tervezett forrásokból behajtott összegek 15 százalékából.
Ha ez egy egyedi, elszigetelt döntés lenne, akár még el is fogadhatnánk – bár nem az, hiszen már csak ez hiányzott az amúgy is kaotikus adóügyekben. De a döntést szélesebb kontextusba kell helyezni, abba, ahogy a PSD–ALDE–RMDSZ koalíció az országot irányítja.
Az idei [tavalyi – a szerk.] év azok megjutalmazásával kezdődött, akiknek lehetőségük van közpénzből lopni. Két januári sürgősségi rendelettel, a 6-os és a 9-es számúval egy sor felmentést adtak az adóügyi-pénzügyi fegyelem alól a közpénzeket kezelők számára, így ezek szinten önkényesen, büntetések kockáztatása nélkül költhetik el a pénzeket.
Ezeket követte a 13. sz. sürgősségi rendelet, mely szintén a közpénzeket kezelőket kívánta jóindulattal kezelni – hiszen a hivatali visszaélés bűncselekmény jellege másokat nem érint. A rendelet akkor elbukott, de ez csak ideiglenes kudarcnak bizonyult.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatosan már elfogadott törvények elsősorban az ügyészek megfélemlítését szolgálják, a parlamentben pedig a téli mérkőzés visszavágója zajlott: olyan módosításokat készítettek elő a büntetőjogi törvények esetében, melyekhez képest a 13-as kormányrendelet igazi áldásnak tűnhet.
Az első kormányzati év döntései ugyanabba az irányba mutatnak: azoknak a tetteknek a teljes vagy részleges büntethetetlenné tétele, melyeket azok követhetnek el, akik közpénzforrásokat vagy közhatóságokat igazgatnak, amit azoknak az eszközöknek a drasztikus korlátozása egészít ki, amelyekkel őket el lehet fogni. A lopás – vagy legalábbis a lopás bizonyos formája – ezáltal vagy törvényessé, vagy bizonyíthatatlanná válik.
A gond az, hogy ha törvénnyel a kezedben akarsz lopni, akkor a jogszabályok megfelelő elrendezése után még egy feltételt teljesíteni kell:
A járulékok befizetési terhének a munkaadóról a munkavállalóra történő áthárításával 7 évig terjedő börtönbüntetést írtak elő törvényben azok számára, akik nem fizetik be időben az állami költségvetéseket megillető összegeket. Vagy egy rosszmájúbb komment szerint: azért az adókért küldenek börtönbe, melyeket ők büntethetetlenül lophatnak majd el.
És akkor most itt van a pénzügyesek – legújabb, hisz nincs okunk azt feltételezni, hogy utolsó – ötlete: az adóhivatal felügyelőinek „serkentése”, hogy oly módon értelmezzék a törvényt, amivel a saját zsebüket tömhetik meg. Könnyen elképzelhető, hogy a már egy éve tartó adóügyi toporgáshoz hozzáadódik majd az adóbehajtók toporgása is a fejünkön.
Voltaképpen itt van a valódi, nyilvánosan soha ki nem mondott, de tettekkel bizonyított kormányprogram: „Igen, megnyertük a választást, lopni akarunk, nem kívánunk büntetést, vigyen el benneteket az ördög, ha nem fizettek be annyit, amennyit mi akarunk!”.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.