// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Melegszik a földfelszín a román Szaharában

// HIRDETÉS

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói keresik a földrajzi jelenség okait. Elsivatagasodás veszélyére figyelmeztetnek.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának öt munkatársa – Cristina Florina Roşca, Gabriela Victoria Harpa, Adina-Eliza Croitoru, Ioana Herbel és Alexandru Mircea Imbroane, valamint az Olténiai Regionális Meteorológiai Központ kutatója, Doina Cristina Burada – azt vizsgálták, hogy az ország délnyugati részén található, román Szaharaként is emlegetett, közel 4000 négyzetkilométeres terület földfelszíni hőmérsékletére milyen hatással vannak az éghajlati és az emberi tényezők.

Az erről beszámoló, Serestély Zalán által készített tanulmányismertetőből kiderül:

az olténiai terület kényes éghajlati és társadalmi-gazdasági helyzete miatt vonzotta a kutatókat.

A földfelszíni hőmérséklet változásait az 1986 és 2011 közötti, két és fél évtizedes időskála júniusi adatsorain követték nyomon. A földfelszíni hőmérséklet alakulását a légtömegek mozgása, a növénytakaró sűrűsége és folytonossága, a talajtípusok, valamint a csapadékmennyiség függvényében vizsgálták.

Az eredmények azt mutatták, hogy az éghajlati és a társadalmi-gazdasági tényezők egyaránt közrejátszottak a földfelszín hőmérsékletének emelkedésében és a növénytakaró megritkulásában. Az éghajlati tényezők közül a Nap sugárzását emelik ki legfontosabbként.

A terület földfelszíni hőmérsékletének megemelkedésében leginkább olyan emberi tényezők játszanak közre, mint a múlt rendszerben kiépített öntözőrendszer megrongálódása, a földek felparcellázása és privatizálása, a felhagyott mezőgazdasági területek vagy az alacsony jövedelem a régióban.

A 40 Celsius-fokos vagy azt meghaladó földfelszíni hőmérséklet, valamint a gyakran előforduló aszályok erős hatást gyakorolnak a biomasszára, a 2000-es szárazság nyomán

a közel 4000 négyzetkilométernyi felszín 70 százalékáról tűnt el a növénytakaró.

A tanulmányozott területen a homokos talajnak kedvez leginkább a magas földfelszíni hőmérséklet és a növénytakaró hiánya, ezt követi a fekete- és a barnaföld – állapították meg.

A földfelszín hőmérsékletének emelkedése kiemelt probléma a globális felmelegedés szempontjából – figyelmeztetnek a tanulmány szerzői –, amennyiben a helyi, illetve az országos hatóságok nem tesznek lépéseket a beindult folyamatok megfékezésére, a terület elsivatagosodhat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS