// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Füttyszó a parlamentben: elfogadták a képviselők az első igazságügyi törvényt

// HIRDETÉS

Az ellenzék ellenkezett, de a PSD már ma napirendre vette és megszavazta. Megússzák az összeférhetetlen honatyák is.

Hiába próbálta egyperces hozzászólásokkal, majd füttyszóval megakadályozni az ellenzék, hogy az előzetes ütemezéssel ellentétben már ma, az ünnepi ülés után szavazzanak az első igazságügyi törvénymódosításról. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) – ALDE koalíció 179 szavazattal, 90 ellenében elfogadta a bírók és ügyészek jogállásáról szóló, 303/2004-es törvény módosítását.

 

Az ellenzék a válaszadás jogát használta fel, hogy a Mihály királyra emlékező, ünnepi ülés után a PSD ne tűzze napirendre az eredetileg holnap délre ütemezett végső szavazást a törvényről: mindig felszólalhat az a képviselő, akinek a neve elhangzik az előző felszólalásban. Az ülést vezető Gabriel Vlase szociáldemokrata képviselő viszont sorra kapcsolta ki a mikrofont, amikor válaszolni akartak egymásnak az ellenzék képviselői, majd egy idő után véget vetett a liberális és az USR-s hozzászólásoknak.

 

Miközben a törvényt végső szavazásra bocsátotta az ülésvezető, és a szavazás közben is a PNL képviselői az asztalokon doboltak, az USR képviselői fütyültek tiltakozásképpen a szavazás ad-hoc és indokolatlanul megsürgetett módja ellen.

 

 

Civil aktivisták a parlament előtt, illetve nagyvárosokban a PSD-székházak előtt fütyülték ki az eljárást és a törvénymódosítás tartalmát. Ennek egyik legaggályosabb része, hogy megszünteti az ügyészek szakmai függetlenségét, megalapozatlanság – szubjektíven is értelmezhető – indokával felettesük megváltoztathatja a döntést, hogy induljon vagy ne bűnvádi eljárás valaki ellen.

 

Ennek és két másik igazságügyi törvénymódosításnak a sürgős ellenőrzését jelentette be ma az Európa Tanács is.

 

167 szavazattal és 90 ellenszavazattal fogadták el ma azt a törvénymódosítást is, amely feloldja azokat a tiltásokat, amelyeket az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség által 2007 és 2013 között összeférhetetlenként azonosított honatyákra szabtak ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS