Lehet mondani, hogy operettkirály volt, lehet kérdezni, hogy mit tett a magyarokért, meg még sok mindent. Viszont tanulni is lehet(ne) ezt-azt a példájából.
Hosszú szenvedés után elhunyt Mihály király. Vele együtt lépett az örökkévalóságba a második világháború utolsó vezetője is. A románoknak minden okuk megvan félárbocra ereszteni a zászlót.
Rendkívüli mérlege alapján Mihály királynak 96 éves korában minden oka meglett volna, hogy derűsen hunyja le a szemét. Bár még gyermekként került trónra csak azért, hogy félreállítsák és aztán Románia és Európa történelmének egyik kritikus szakaszában helyezzék vissza jogaiba, a fiatal király képes volt megfogadni a legbölcsebb munkatársai tanácsait.
Sok tinta elfolyt Mihály király második világháború alatti névleges „államfői” szerepéről. Márpedig 1940-ben II. Károly király ruházta fel teljhatalommal Ion Antonescu tábornokot.
melyeket a román állam vezére, a náci vezér, Hitler barátja és hűséges szövetségese követett el.
Mihálynak tapasztalatlansága ellenére abban az elégtételben volt része, hogy döntő szerepet játszhatott az átállásban, a fegyverek náci Németország elleni fordításában. A király 1944. augusztus 23-án hibátlanul teljesítette kötelességét, hogy megpróbálja menteni a menthetőt egy Harmadik Birodalommal kötött szerencsétlen szövetsége miatt a katasztrófa felé rohanó országban.

Adolf Hitler és Ion Antonescu
Nemcsak Ion Antonescu letartóztatása képezte a románok történelmének egyik asztrális pillanatát, de az is, hogy az anyakirályné egyik korábbi közbelépésével megmentették a Bukovinából, Besszarábiából és Moldva más részeiből deportált, a marsall rezsimje által kiirtásra ítélt zsidók egy részét.
melyet a háború előtt a szélsőségességek megerősödésére adott reakcióként jelentősen korlátozott előbb a Goga-Cuza-kormány és II. Károly, majd a marsall nemzeti-legionárius rezsimje.
Évtizedeken keresztül több tonnányi manipulatív tintával próbálták Románia kommunista irányba tolódásával tragédiájával kapcsolatosan is lejáratni a királyt. Az igazságnak fittyet hányva azt állították, hogy az augusztus 23-i államcsíny „árulás” és az orosz sztálinizmussal szembeni „feltételek nélküli kapitulálás” volt. Ez a legkevésbé sem igaz.
A puccsisták akkor semmi mást nem árultak el, csak
Ezzel szemben nem árulták el a románok érdekeit. Ellenkezőleg. Létfontosságú esélyt adtak az országnak arra, hogy bekerülhessen a győztes nyugati demokratikus hatalmak táborába és elkerülje egy erőszakos kommunizáláshoz vezető sorsot.
Ezen kívül a király és emberei bátor tettükkel visszaadták Romániának Erdély északi részét is, melyet a román hadsereg 1944-ben szerzett vissza, miután korábban a bécsi hitlerista-mussolinista diktátum alapján a horthysta rezsim annektálta azt. Végül az átállás – realista becslések szerint – hat hónappal rövidítette le a háborút, több százezer, ha nem még több román, európai, amerikai életet mentve meg.
Legyünk komolyak. Jaltában a királyi akarattal ellentétesen megpecsételték az ország sorsát. Egy szovjetpárti kormány elfogadására kényszerített király – a fiatal uralkodó bátorsága és tisztességessége jeleként – megpróbált egy királyi sztrájkkal szembeszállni a kommunista zsarnokság úthengerével. Nem kívánta ellenjegyezni a szélsőbaloldal által kikényszerített normákat, de végül a nácik elleni közös erőfeszítés idején megkötött orosz–amerikai–brit megállapodások megkötötték a kezeit.
A – valószínűleg – zsarolással lemondásra kényszerített király 1947-ben nem kívánta betölteni azt a mártírszerepet, amit post factum követeltek meg tőle szélsőséges bírálói.
Mint ahogy lemondása soha teljes mértékben nem tisztázott körülményei is. De vitathatatlan az a kedvező szerep, amit I. Mihály a svájci száműzetésben játszott – egy adott pillanattól kezdve – a románok számára, rendszeresen beszédeket intézve a Szabad Európa Rádión keresztül a kommunista cenzúra és terror által fojtogatott sorsüldözöttekhez.

I. Mihály király és Anna királyné
Az országba 1992-ben visszatért király felvillanyozta a népet, mely a kontinuitás és a kommunistákkal szembeni függetlenség jelképének tartva tárt karokkal és szívvel várta. Ez
hogy végül magukat teljesen nevetségessé téve különféle harcias gesztusok és nyilatkozatok után kiutasították az országból. A király csak 1997-ben kapta vissza állampolgárságát, sőt, a bukaresti posztkommunista potentátok intenzíven udvaroltak neki, még vagyona jelentős részét is visszaadták.
Sajnálatos módon a tisztelt hajdani uralkodó élete végét nemcsak egy kezelhetetlen betegség árnyékolta be, hanem a királyi családon belüli súlyos és méltatlan veszekedések és főleg az unokájával, Romániai Miklóssal kialakult ellenségeskedés is. Tekintettel ennek a történelem kulcsfontosságú pillanatait tanúként és főszereplőként megélt király kivételes mérlegének dimenziójára, valamint a köztársasági Románia vezetőinek nyilvánvaló hiányosságaira, mind I. Mihály élete és döntései, mind a monarchiához való visszatérés időszerűsége továbbra is hevesen vitatott témák maradnak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.