// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Íme, a kedden elhunyt volt román uralkodó, Mihály temetésének menetrendje

// HIRDETÉS

A királyi ház szerdán közzétette, mikor szállítják Svájcból Romániába a volt uralkodó földi maradványait, és mikor helyezik örök nyugalomra.

December 13-án szállítják Romániába a kedden elhunyt volt király, I. Mihály földi maradványait – derült ki szerdán, miután a királyi ház nyilvánosságra hozta a svájci rezidenciáján elhunyt exuralkodó temetésének részleteit.

A Mihály  volt király holttestét rejtő koporsót szállító repülőgép december 13-án, szerdán 11 órakor száll le az Otopeni repülőtéren, ahol jelen lesz Margit hercegnő, a királyi ház vezetője, aki mostantól – bár koronázás persze nem volt és nem lesz – jogosult a királynői cím használatára, a királyi család többi tagja, valamint az állami intézmények és az ortodox egyház képviselői.

Innen autóval a sinaiai Peleş-kastélyhoz szállítják a koporsót, és 14 órától a kastély dísztermében ravatalozzák fel.

Itt szerdán 14 és 18 óra között leróhatják kegyeletüket az elhunyt előtt az elnöki hivatal, a kormány, a parlament, az állami intézmények, a diplomaták, az Európai Unió és a NATO, a Román Akadémia, az ortodox és a katolikus egyház, valamint a moldovai elnöki hivatal és állami intézmények képviselői.

Ezt követően a Peleş-kastélyból a bukaresti királyi palotába szállítják a koporsót, és a trónteremben ravatalozzák fel, ahol a nagyközönség is leróhatja kegyeletét az elhunyt exkirály előtt. Erre szerdán 21 órától éjfélig, valamint csütörtökön és pénteken 8 és 22 óra között lesz lehetőség.

December 16-án, szombaton 10 óra 30 perctől rövid vallásos szertartásra kerül sor a trónteremben, majd 10 óra 55 perckor vallásos és katonai ceremóniát tartanak a királyi palota előtti téren.

Ezt követően a koporsót a patriarchátus székesegyházába viszik, ahol 12 óra 30 perc és 14 óra között zajlik majd temetési szertartás. Innen Curtea de Argeşre szállítják a koporsót, és a királyi temetkezési helyül szolgáló új ortodox székesegyházban helyezik örök nyugalomra Mihályt.

Szerdától részvétnyilvánító könyveket nyitnak a Peleş-kastélyban, a Victoriei sugárúton álló királyi palotában, valamint az Erzsébet-palotában. Ezekbe negyven napon át lehet majd írni. A részvétnyilvánításokat interneten is el lehet küldeni, a http://www.familiaregala.ro/mesaje/ címre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS