// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem román, de dobogós a 10 leggazdagabb román egyike

// HIRDETÉS

Bizony. Egy magyar nábob bekerült az első három közé.

A Capital lap minden évben elkészíti a 300 leggazdagabb román(iai) listáját. Mondjuk, alapból a lista elég unalmas, ugyanis az első helyeken folyton ugyanazok a nevek találhatók, néha kis helycserékkel. Jó hír a lap szerint, hogy a gazdasági növekedés következtében a leggazdagabb románok vagyona is nagyobb lett. Ebből kifolyólag az alsó határ is nőtt, tehát többet kell lapátolni annak, aki be akar kerülni a legjobb 300 közé.

És tessék, a változások közepette módosult a 300-as elit klub tipikus tagjának profilja is: 56 éves, hímnemű, 77 millió eurós átlagos jövedelemmel rendelkezik, és Bukarestben vannak a vállalkozásai.

Egy másik újdonsága az idei listának, hogy a lap által a „legdiszkrétebb milliomos”-nak nevezett Teszári Zoltán (az RCS&RDS cég tulajdonosa) idén dobogós helyezést ért el. Az betonba öntött első két helyezettet követően „bronzérmes” lett.

És akkor nézzük a tízes toplistát:

1. Ion Țiriac (1,7–1,8 milliárd euró)

2. Dragoș és Adrian Pavăl (1,1 – 1,2 milliárd euró)

3. Teszári Zoltán (550–570 millió euró)

4. Ioan Niculae (500–600 millió euró). Ő az, akivel Teszári Zoltán helyet cserélt a tavalyhoz képest.

5. Iulian Dascălu (480–500 millió euró). Tavaly ugyancsak ötödik volt.

6. George (Gigi, ja) Becali (400–500 millió euró). Becali úr nagyot ugrott előre, tavaly „csak” a kilencedik helyen sündörgött.

7. Gruia Stoica és Vasile Didilă (400–420 millió euró). Tavaly ugyancsak hatodikok voltak.

8. Frank Timiș (380–400 millió euró). Timiș úr a 11. helyről érkezett a legjobb tíz közé.

9. Radu Dimofte (370–400 millió euró). Egy helyet ugrott előre a tavalyhoz képest.

10. Marius és Emil Cristescu (340–350 millió euró). A Cristescu fivéreknek viszont valószínűleg a zsebük szintjén is fáj a 7. helyről való visszaesés.

És ha netán valaki arra kíváncsi, hogy egy nettó átlagbérrel rendelkező romániai polgárnak mennyi időre lenne szüksége, amíg a 300-as elit klubba megveheti a belépőjét, a Capital ezt is kiszámolta. Összesen 3387 évre. Jó munkát kívánunk!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS