A politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján, hétfőn Budapesten.
A házigazda tárcavezető beszédében kiemelte:
a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.
Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával – magyarázta. Úgy vélekedett, mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Szijjártó Péter kijelentette: mára olyan nyitott vagy vitás kérdés nincs, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában.
Hangsúlyozta:
az együttműködésben részt vevő 16 ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja,
és amely további dinamikus növekedés előtt áll.
Jelezte ugyanakkor, hogy a világgazdaságban „most a Kelet csillaga áll magasan”, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére.
Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak akkor tud megválaszolni, ha erős szövetségesei vannak – mondta.
Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök arról beszélt: Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak.
Kiemelte: az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze.
Kitért rá: országa nagy gazdasági lendületben van, évente rengeteg új cég jön létre, amelyek nagyon sok munkahelyet hoznak létre és a hagyományos ágazatokat is modernizálják.
A rendezvényen természetesen Románia is képviselteti magát: a román kormányküldöttséget Paul Stănescu kormányfőhelyettes vezeti.
A regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium közleménye szerint a csúcstalálkozón a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi együttműködésről lesz szó, különös tekintettel az Új Selyemút (Egy Övezet Egy Út) programra, amely révén Kína elmélyítené kapcsolatrendszerét Ázsia, Európa és Afrika országaival.
A budapesti csúcstalálkozót egy gazdasági fórum előzi meg, amelyen román vállalkozók is részt vesznek.
A 16+1 formátumban az európai országok közül a következők vesznek részt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia.
Románia 2013-ban adott otthont a 16+1 országok kormányfői találkozójának.