Gyerünk Budapestre! 100 éve szabadult fel a rabságból Magyarország!
Mikor már azt hinnénk, a román sajtó patriótái nem képesek lejjebb menni, tessék. Képesek!
Nagyjából két hete folyamatosan úton vagyok. Iaşi-ban jártam, a fiatal Cristina Preutu, egy nagy jövő elé néző történész és professzor által hibátlanul megszervezett, Etno-felekezeti identitások és a másság bemutatása a kelet-európai térségben: a sztereotípia és a megismerésre törekvés között című konferencián.
Aztán, mert ez volt a természetes, előadást tartottam a Román Akadémiához tartozó, a néhai Gheorghe Buzatu professzor (az 1989 előtt kommunista történész a rendszerváltás után antiszemita és Legionárius Mozgalmat pozitívan ábrázoló írásaival, valamint a Nagy-Románia Párt szenátoraként vált ismertté – a szerk.) által fémjelzett, most legközelebbi munkatársa, Stela Cheptea professzor által vezetett Európai Történelem és Civilizáció Központban. Nem tudom néhány sorban leírni két nap eseményeit, így nem is erőlködöm. Nem lehet két-három mondatban felsorolni mindenkit, de főleg a bemutatott kitűnő dolgozatokat. Tény, hogy Gheorghe Buzatu szelleme él. És gyümölcsözik.
A Centenárium kapcsán az országot járva találkoztam néhány derék tiszttel, tökéletes hazafiakkal, akik egy – szerintem – pompás tervet javasoltak nekem. Melyet sietek megosztani önökkel.
2019. augusztus 4-én lesz száz éve, hogy a román hadsereg Gheorghe Mărdărescu tábornok vezetésével bevonult Budapestre.
A Román Királyság ezzel egy kegyetlen fenyegetést irtott ki Nyugat felől. Magyarország Kun Béla alatti bolsevizálása véget ért. Az oly sok atrocitást elkövető kommunista kormány lemondott, Kun Béla pedig – Bécsen keresztül – a Szovjetunióba menekült. Horthy 1919. november 16-án bevonult Budapestre és a Gellért Szállodában állította fel főhadiszállását. A román hadsereg az antant kérésére 1920. február 25-én kivonult Magyarország területéről. Magyarország iszonyatos pestistől szabadult meg a román hadseregnek köszönhetően. A bolseviktól! Az már egy másik történek, hogy nem sok év múlva minősíthetetlen módon köszönte meg.
Nos, ezek a barátaim arra gondoltak, hogy
az lenne jó – főleg, hogy a magyarok szabotálják a centenáriumi ünnepeket –, ha kezünkbe vennénk a kezdeményezést és mi ünnepelnénk meg Budapest felszabadításának századik évfordulóját.
Végső soron azt hiszem, jó fogadtatásban részesülünk majd Magyarország fővárosában. Nem tettünk nekik jó szolgálatot azzal, hogy megszabadítottuk őket a bolsevizmustól? Koszorúzni fogunk, konferenciát szervezünk, amire nyilvánvalóan magyar történészeket és kutatókat is meghívunk. És megemlékezést tartunk a Parlament előtt, ahol egy ideig – igaz, semmilyen dokumentum sem bizonyítja ennek a mitológia részévé vált történetnek a hitelességét – a román bocskor lobogott a vörös zászló helyett! Azt hiszem, hogy az ünneplések az önök támogatásától függően lesznek pompásak. Minden vicc nélkül ilyen jellegű megoldásokat, javaslatokat és kezdeményezéseket várok a szerkesztőségbe! Komolyan!
De fontos témánkra, a Centenáriumra visszatérve el kell mondanunk, hogy
távol állunk attól, amit komoly szervezésnek lehetne nevezni.
Buzăuban Marius Nicoară (t) repülő ezredes szervezett néhány eseményt. Focşani-ban hibátlan szervezésű rendezvények zajlottak a nagy történész, Horia Dumitrescu irányításával és Marian Oprişan támogatásával. (A rágalmazások ellenére non-stop dicsérni fogom Oprişant hazafisága és a mărăşeşti-i rendezvények példás megszervezése miatt.) Ezen kívül semmi kézzelfogható. Vagy talán csak én nem értesültem róla! Istenem, pedig mennyi tennivalónk van. Boby Apăvăloaie történész arról beszélt nekem, hogy Iași-ban még nem kutatták át teljesen az első világháborús archívumokat, a vrancea-i Bogdan Constantin Dogaru pedig azt mesélte, hogy a magyar titkosszolgálat 1919-ben elkobzott archívumai még most is átvizsgálatlanul hevernek az Akadémián!
U. i.: Ne feledjék: a kommunisták és a szocialisták – egy szóval az oroszajkúak – vasárnap megpróbálják leváltani Chişinău polgármesterét, Dorin Chirtoacăt. Ne hagyják! Chişinău-nak trikolórnak kell lennie, nem vörösnek! Kolosszális a tét, mert Chişinău elvesztésével az Európa-párti (szerintünk valójában unionista) oldal az egész Moldovai Köztársaságot is elveszítheti. Ha Chişinău a szocialisták befolyása alá kerül, magától értetődik, hogy Moldova az orosz befolyási övezetben marad.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
