Mikor már azt hinnénk, a román sajtó patriótái nem képesek lejjebb menni, tessék. Képesek!
Nagyjából két hete folyamatosan úton vagyok. Iaşi-ban jártam, a fiatal Cristina Preutu, egy nagy jövő elé néző történész és professzor által hibátlanul megszervezett, Etno-felekezeti identitások és a másság bemutatása a kelet-európai térségben: a sztereotípia és a megismerésre törekvés között című konferencián.
Aztán, mert ez volt a természetes, előadást tartottam a Román Akadémiához tartozó, a néhai Gheorghe Buzatu professzor (az 1989 előtt kommunista történész a rendszerváltás után antiszemita és Legionárius Mozgalmat pozitívan ábrázoló írásaival, valamint a Nagy-Románia Párt szenátoraként vált ismertté – a szerk.) által fémjelzett, most legközelebbi munkatársa, Stela Cheptea professzor által vezetett Európai Történelem és Civilizáció Központban. Nem tudom néhány sorban leírni két nap eseményeit, így nem is erőlködöm. Nem lehet két-három mondatban felsorolni mindenkit, de főleg a bemutatott kitűnő dolgozatokat. Tény, hogy Gheorghe Buzatu szelleme él. És gyümölcsözik.
A Centenárium kapcsán az országot járva találkoztam néhány derék tiszttel, tökéletes hazafiakkal, akik egy – szerintem – pompás tervet javasoltak nekem. Melyet sietek megosztani önökkel.
A Román Királyság ezzel egy kegyetlen fenyegetést irtott ki Nyugat felől. Magyarország Kun Béla alatti bolsevizálása véget ért. Az oly sok atrocitást elkövető kommunista kormány lemondott, Kun Béla pedig – Bécsen keresztül – a Szovjetunióba menekült. Horthy 1919. november 16-án bevonult Budapestre és a Gellért Szállodában állította fel főhadiszállását. A román hadsereg az antant kérésére 1920. február 25-én kivonult Magyarország területéről. Magyarország iszonyatos pestistől szabadult meg a román hadseregnek köszönhetően. A bolseviktól! Az már egy másik történek, hogy nem sok év múlva minősíthetetlen módon köszönte meg.
Nos, ezek a barátaim arra gondoltak, hogy
Végső soron azt hiszem, jó fogadtatásban részesülünk majd Magyarország fővárosában. Nem tettünk nekik jó szolgálatot azzal, hogy megszabadítottuk őket a bolsevizmustól? Koszorúzni fogunk, konferenciát szervezünk, amire nyilvánvalóan magyar történészeket és kutatókat is meghívunk. És megemlékezést tartunk a Parlament előtt, ahol egy ideig – igaz, semmilyen dokumentum sem bizonyítja ennek a mitológia részévé vált történetnek a hitelességét – a román bocskor lobogott a vörös zászló helyett! Azt hiszem, hogy az ünneplések az önök támogatásától függően lesznek pompásak. Minden vicc nélkül ilyen jellegű megoldásokat, javaslatokat és kezdeményezéseket várok a szerkesztőségbe! Komolyan!
De fontos témánkra, a Centenáriumra visszatérve el kell mondanunk, hogy
Buzăuban Marius Nicoară (t) repülő ezredes szervezett néhány eseményt. Focşani-ban hibátlan szervezésű rendezvények zajlottak a nagy történész, Horia Dumitrescu irányításával és Marian Oprişan támogatásával. (A rágalmazások ellenére non-stop dicsérni fogom Oprişant hazafisága és a mărăşeşti-i rendezvények példás megszervezése miatt.) Ezen kívül semmi kézzelfogható. Vagy talán csak én nem értesültem róla! Istenem, pedig mennyi tennivalónk van. Boby Apăvăloaie történész arról beszélt nekem, hogy Iași-ban még nem kutatták át teljesen az első világháborús archívumokat, a vrancea-i Bogdan Constantin Dogaru pedig azt mesélte, hogy a magyar titkosszolgálat 1919-ben elkobzott archívumai még most is átvizsgálatlanul hevernek az Akadémián!
U. i.: Ne feledjék: a kommunisták és a szocialisták – egy szóval az oroszajkúak – vasárnap megpróbálják leváltani Chişinău polgármesterét, Dorin Chirtoacăt. Ne hagyják! Chişinău-nak trikolórnak kell lennie, nem vörösnek! Kolosszális a tét, mert Chişinău elvesztésével az Európa-párti (szerintünk valójában unionista) oldal az egész Moldovai Köztársaságot is elveszítheti. Ha Chişinău a szocialisták befolyása alá kerül, magától értetődik, hogy Moldova az orosz befolyási övezetben marad.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.