A nagy román egyesülést nagy összegekből fogják ünnepelni. Igen ám, de nem tudni, mennyiből. És azt sem, hogy hova mennek ezek az az összegek valójában.
Az 1918-as Nagy Egyesülés óta eltelt évszázad megünneplésére tervezett jövő évi rendezvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy felborítják a költségvetést és ennek az időszaknak az egyik legnagyobb pénzügyi lenyúlásává válnak. Ennek oka a kormányt szó szerint megfojtó ünnepi rendezvények özöne: már több mint 2100 született csak eddig, a költségek pedig pillanatnyilag kiszámíthatatlanok. Mert – a legvalószínűbb módon – nem is akarják ezt.
Alexandru Pugna művelődésügyi minisztériumi államtitkár egy Matei Dobrovie USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő interpellációjára adott válaszában elárulja, hogy
Pugna válasza szerint, a 465/2016. sz. kormányhatározattal létrehozott Centenáriumi Főosztályhoz már eddig is 2170 terv érkezett, melyeket végül majd alá kellene vetni egy válogatási eljárásnak.
Az azonban említésre méltó, hogy a várakozásokkal ellentétben
hogy aztán nyomon lehessen követni, vajon a kiadások a keretek közt maradnak-e, vagy sem. Ehelyett, állítja Pugna, a szükséges forrásokat azokból az állami költségvetésből felállított kormányzati alapokból fogják biztosítani, melyeket csak a menetrend kormány általi elfogadása után határoznak meg.
Ami nagyon is attól bűzlik, véleményünk szerint, hogy a Centenárium ürügyén egy állami megaügyletet terveznek végrehajtani. Amúgy pontosan ez volt az USR-s képviselő interpellációjának témája is, aki azokra a pontos összegekre volt kíváncsi, melyeket az állam a rendezvényekre akar fordítani, de ezt – mint láthattuk – nem sikerült megtudni.
Magyarországon, például, döntés született a Trianon Bizottság felállításáról, ami nagyjából a mi Centenáriumi Főosztályunknak felel meg, azzal a feladattal, hogy szintén jövőre egy sor rendezvényt szervezzen az Erdély elvesztését szentesítő trianoni szerződés óta eltelt évszázadnak (a trianoni szerződést 1920-ban írták alá – a szerk.), mely rendezvényekkel – némiképp – az országunkban szervezetteket kívánják ellensúlyozni.
De Romániával ellentétben, ahogy arra a neves akadémikus Ioan Aurel Pop is rámutatott,
Az Inpolitics által megkeresett Matei Dobrovie kijelentette, hogy egyáltalán nem elégedett a kormány válaszával: „Azért nyújtottam be az interpellációt, mert totálisan átláthatatlan a helyzet. Véleményem szerint komoly kérdéseket vet fel az, hogy a mai napig nem létezik egy költségvetés, vagy nem lehet tudni, milyen kritériumok alapján választanak majd a rendezvénytervek közül. Arra is gondolhatunk, hogy egyes rendezvények valaki számára „pántlikázva” lehetnek; ugyanúgy, ahogy az oktatásban is már tantárgyakat találnak ki csak azért, hogy legyen ki oktassa azokat, a Centenárium megünneplése esetében is felvetődhet a gyanú, hogy csak azért találnak ki egyes rendezvényeket, hogy aztán a költségvetésből pénzeket lehessen valakiknek kiutalni. Remélem, hogy ez nem így van. A következő időszakban újabb interpellációt szándékozok benyújtani ugyanebben a témában, melyben még pontosabb adatokat fogok kérni”, mondja még a képviselő.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.