A nagy román egyesülést nagy összegekből fogják ünnepelni. Igen ám, de nem tudni, mennyiből. És azt sem, hogy hova mennek ezek az az összegek valójában.
Az 1918-as Nagy Egyesülés óta eltelt évszázad megünneplésére tervezett jövő évi rendezvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy felborítják a költségvetést és ennek az időszaknak az egyik legnagyobb pénzügyi lenyúlásává válnak. Ennek oka a kormányt szó szerint megfojtó ünnepi rendezvények özöne: már több mint 2100 született csak eddig, a költségek pedig pillanatnyilag kiszámíthatatlanok. Mert – a legvalószínűbb módon – nem is akarják ezt.
Alexandru Pugna művelődésügyi minisztériumi államtitkár egy Matei Dobrovie USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő interpellációjára adott válaszában elárulja, hogy
Pugna válasza szerint, a 465/2016. sz. kormányhatározattal létrehozott Centenáriumi Főosztályhoz már eddig is 2170 terv érkezett, melyeket végül majd alá kellene vetni egy válogatási eljárásnak.
Az azonban említésre méltó, hogy a várakozásokkal ellentétben
hogy aztán nyomon lehessen követni, vajon a kiadások a keretek közt maradnak-e, vagy sem. Ehelyett, állítja Pugna, a szükséges forrásokat azokból az állami költségvetésből felállított kormányzati alapokból fogják biztosítani, melyeket csak a menetrend kormány általi elfogadása után határoznak meg.
Ami nagyon is attól bűzlik, véleményünk szerint, hogy a Centenárium ürügyén egy állami megaügyletet terveznek végrehajtani. Amúgy pontosan ez volt az USR-s képviselő interpellációjának témája is, aki azokra a pontos összegekre volt kíváncsi, melyeket az állam a rendezvényekre akar fordítani, de ezt – mint láthattuk – nem sikerült megtudni.
Magyarországon, például, döntés született a Trianon Bizottság felállításáról, ami nagyjából a mi Centenáriumi Főosztályunknak felel meg, azzal a feladattal, hogy szintén jövőre egy sor rendezvényt szervezzen az Erdély elvesztését szentesítő trianoni szerződés óta eltelt évszázadnak (a trianoni szerződést 1920-ban írták alá – a szerk.), mely rendezvényekkel – némiképp – az országunkban szervezetteket kívánják ellensúlyozni.
De Romániával ellentétben, ahogy arra a neves akadémikus Ioan Aurel Pop is rámutatott,
Az Inpolitics által megkeresett Matei Dobrovie kijelentette, hogy egyáltalán nem elégedett a kormány válaszával: „Azért nyújtottam be az interpellációt, mert totálisan átláthatatlan a helyzet. Véleményem szerint komoly kérdéseket vet fel az, hogy a mai napig nem létezik egy költségvetés, vagy nem lehet tudni, milyen kritériumok alapján választanak majd a rendezvénytervek közül. Arra is gondolhatunk, hogy egyes rendezvények valaki számára „pántlikázva” lehetnek; ugyanúgy, ahogy az oktatásban is már tantárgyakat találnak ki csak azért, hogy legyen ki oktassa azokat, a Centenárium megünneplése esetében is felvetődhet a gyanú, hogy csak azért találnak ki egyes rendezvényeket, hogy aztán a költségvetésből pénzeket lehessen valakiknek kiutalni. Remélem, hogy ez nem így van. A következő időszakban újabb interpellációt szándékozok benyújtani ugyanebben a témában, melyben még pontosabb adatokat fogok kérni”, mondja még a képviselő.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.