Az Egyesülési Centenárium megaünnepe: állami pénzek méretes lenyúlása?

Az 1918-as Nagy Egyesülés óta eltelt évszázad megünneplésére tervezett jövő évi rendezvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy felborítják a költségvetést és ennek az időszaknak az egyik legnagyobb pénzügyi lenyúlásává válnak. Ennek oka a kormányt szó szerint megfojtó ünnepi rendezvények özöne: már több mint 2100 született csak eddig, a költségek pedig pillanatnyilag kiszámíthatatlanok. Mert – a legvalószínűbb módon – nem is akarják ezt.

Alexandru Pugna művelődésügyi minisztériumi államtitkár egy Matei Dobrovie USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő interpellációjára adott válaszában elárulja, hogy

óriási számban érkeztek tervek országos, vagy helyi rendezvényekre.

Pugna válasza szerint, a 465/2016. sz. kormányhatározattal létrehozott Centenáriumi Főosztályhoz már eddig is 2170 terv érkezett, melyeket végül majd alá kellene vetni egy válogatási eljárásnak.

Az azonban említésre méltó, hogy a várakozásokkal ellentétben

a mai napig nem létezik egy költségvetés ezekre a rendezvényekre,

hogy aztán nyomon lehessen követni, vajon a kiadások a keretek közt maradnak-e, vagy sem. Ehelyett, állítja Pugna, a szükséges forrásokat azokból az állami költségvetésből felállított kormányzati alapokból fogják biztosítani, melyeket csak a menetrend kormány általi elfogadása után határoznak meg.

Ami nagyon is attól bűzlik, véleményünk szerint, hogy a Centenárium ürügyén egy állami megaügyletet terveznek végrehajtani. Amúgy pontosan ez volt az USR-s képviselő interpellációjának témája is, aki azokra a pontos összegekre volt kíváncsi, melyeket az állam a rendezvényekre akar fordítani, de ezt – mint láthattuk – nem sikerült megtudni.

Magyarországon, például, döntés született a Trianon Bizottság felállításáról, ami nagyjából a mi Centenáriumi Főosztályunknak felel meg, azzal a feladattal, hogy szintén jövőre egy sor rendezvényt szervezzen az Erdély elvesztését szentesítő trianoni szerződés óta eltelt évszázadnak (a trianoni szerződést 1920-ban írták alá – a szerk.), mely rendezvényekkel – némiképp – az országunkban szervezetteket kívánják ellensúlyozni.

De Romániával ellentétben, ahogy arra a neves akadémikus Ioan Aurel Pop is rámutatott,

a magyarok azzal kezdték, hogy elfogadták a rendezvények teljes költségvetését és csak utána dolgozták ki a konkrét részleteket.

Az Inpolitics által megkeresett Matei Dobrovie kijelentette, hogy egyáltalán nem elégedett a kormány válaszával: „Azért nyújtottam be az interpellációt, mert totálisan átláthatatlan a helyzet. Véleményem szerint komoly kérdéseket vet fel az, hogy a mai napig nem létezik egy költségvetés, vagy nem lehet tudni, milyen kritériumok alapján választanak majd a rendezvénytervek közül. Arra is gondolhatunk, hogy egyes rendezvények valaki számára „pántlikázva” lehetnek; ugyanúgy, ahogy az oktatásban is már tantárgyakat találnak ki csak azért, hogy legyen ki oktassa azokat, a Centenárium megünneplése esetében is felvetődhet a gyanú, hogy csak azért találnak ki egyes rendezvényeket, hogy aztán a költségvetésből pénzeket lehessen valakiknek kiutalni. Remélem, hogy ez nem így van. A következő időszakban újabb interpellációt szándékozok benyújtani ugyanebben a témában, melyben még pontosabb adatokat fogok kérni”, mondja még a képviselő.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.