A nagy román egyesülést nagy összegekből fogják ünnepelni. Igen ám, de nem tudni, mennyiből. És azt sem, hogy hova mennek ezek az az összegek valójában.
Az 1918-as Nagy Egyesülés óta eltelt évszázad megünneplésére tervezett jövő évi rendezvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy felborítják a költségvetést és ennek az időszaknak az egyik legnagyobb pénzügyi lenyúlásává válnak. Ennek oka a kormányt szó szerint megfojtó ünnepi rendezvények özöne: már több mint 2100 született csak eddig, a költségek pedig pillanatnyilag kiszámíthatatlanok. Mert – a legvalószínűbb módon – nem is akarják ezt.
Alexandru Pugna művelődésügyi minisztériumi államtitkár egy Matei Dobrovie USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő interpellációjára adott válaszában elárulja, hogy
Pugna válasza szerint, a 465/2016. sz. kormányhatározattal létrehozott Centenáriumi Főosztályhoz már eddig is 2170 terv érkezett, melyeket végül majd alá kellene vetni egy válogatási eljárásnak.
Az azonban említésre méltó, hogy a várakozásokkal ellentétben
hogy aztán nyomon lehessen követni, vajon a kiadások a keretek közt maradnak-e, vagy sem. Ehelyett, állítja Pugna, a szükséges forrásokat azokból az állami költségvetésből felállított kormányzati alapokból fogják biztosítani, melyeket csak a menetrend kormány általi elfogadása után határoznak meg.
Ami nagyon is attól bűzlik, véleményünk szerint, hogy a Centenárium ürügyén egy állami megaügyletet terveznek végrehajtani. Amúgy pontosan ez volt az USR-s képviselő interpellációjának témája is, aki azokra a pontos összegekre volt kíváncsi, melyeket az állam a rendezvényekre akar fordítani, de ezt – mint láthattuk – nem sikerült megtudni.
Magyarországon, például, döntés született a Trianon Bizottság felállításáról, ami nagyjából a mi Centenáriumi Főosztályunknak felel meg, azzal a feladattal, hogy szintén jövőre egy sor rendezvényt szervezzen az Erdély elvesztését szentesítő trianoni szerződés óta eltelt évszázadnak (a trianoni szerződést 1920-ban írták alá – a szerk.), mely rendezvényekkel – némiképp – az országunkban szervezetteket kívánják ellensúlyozni.
De Romániával ellentétben, ahogy arra a neves akadémikus Ioan Aurel Pop is rámutatott,
Az Inpolitics által megkeresett Matei Dobrovie kijelentette, hogy egyáltalán nem elégedett a kormány válaszával: „Azért nyújtottam be az interpellációt, mert totálisan átláthatatlan a helyzet. Véleményem szerint komoly kérdéseket vet fel az, hogy a mai napig nem létezik egy költségvetés, vagy nem lehet tudni, milyen kritériumok alapján választanak majd a rendezvénytervek közül. Arra is gondolhatunk, hogy egyes rendezvények valaki számára „pántlikázva” lehetnek; ugyanúgy, ahogy az oktatásban is már tantárgyakat találnak ki csak azért, hogy legyen ki oktassa azokat, a Centenárium megünneplése esetében is felvetődhet a gyanú, hogy csak azért találnak ki egyes rendezvényeket, hogy aztán a költségvetésből pénzeket lehessen valakiknek kiutalni. Remélem, hogy ez nem így van. A következő időszakban újabb interpellációt szándékozok benyújtani ugyanebben a témában, melyben még pontosabb adatokat fogok kérni”, mondja még a képviselő.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.