Romániában annyira mérgezett már a társadalmi légkör, hogy szinte már mindenki gyanús.
A Győzelem (Victoriei) téren szerdán tartott tüntetés szervezői egy adott pillanatban érdekes buzdítással álltak elő: „Felkérjük a romániai nagy cégeket, hogy támogassák ezt a tüntetést és néhány órára, felváltva tegyék szabaddá alkalmazottaikat, hogy csatlakozhassanak hozzánk.
és értsék meg, hogy ez az utolsó lehetőség harcolni a vállalkozásaikat veszélyeztető adóforradalom ellen”. Igaz, a felhívás teljesen naivnak tűnik, hiszen olyan cégeknek szól, mint a Mega Image, Kaufland, Lidl, Carrefour és más hasonlók (a teljes lista a ziare.com-on), melyek eladásból élnek és nagyon is értik, mi vonatkozik rájuk a bejelentett reformokból és mi nem.
De a legérdekesebb az „összeesküvés-elméletekre” vonatkozó rész. Ezt valószínűleg nem kell megmagyaráznunk. Már hónapok óta, valójában 2015-től kezdődően mondogatják, hogy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) áll e kormányellenes tüntetések mögött, vagy egyedül, vagy más társügynökségekkel együttműködésben, melyeknek az az érdekük, hogy bizonyos, a magyarok és a lengyelek szuveranizmusától minél távolabbi gazdasági és politikai fejlődési irányban tartsák Romániát.
Drámaian megváltozott a román világ.
A tüntetők legfeljebb attól tartottak, hogy provokátorok szivároghatnak közéjük, akik eltéríthetik a tüntetést a céljától, vagy könnyen előrelátható következményekkel járó erőszakos cselekményeket provokálhatnak ki. Minden alkalommal pajzsosokkal dugig megrakott és üresjáratban bőgetett motorú páncélos járművek várakoztak a félreeső utcákban. Egyértelmű volt, hogy ki hol áll, és még ha néhány civil ruhás ügynök el is keveredhetett a lázadók között, nehézségek nélkül körvonalazni lehetett az összképet.
Most azonban ez a kép sokkal zavarosabb és a legsötétebb gyanúk nehezednek a tüntetésekre, a Colectiv klubnál történt tragédia kapcsán 2015 nyarán tartottaktól kezdve. Még akkor is fontos, amiről beszélnek, ha nem igaz, mert a sejtések,
és meghatározzák a fiziognómiáját. „Mitől félsz?”, kérdezné egy pszichológus és a válasz attól függetlenül releváns lenne, hogy valós vagy tisztán képzeletbeli a félelem oka. Amikor az állam biztonsági szolgálatairól az a benyomás alakul ki, hogy a politika ellenőrzés alatt tartása a feladatuk, akkor a társadalomnak olyan gondja van, amit nem szabad alábecsülni. „Egyszerű találgatások, melyeket nem kell figyelembe venni, ellenkezőleg, meg kell cáfolni és nevetségessé kell tenni őket”, lehetne erre válaszolni, de hiba lenne, mert ez olyan, mintha egy orvos lekezelően bánna azzal a beteggel, aki rémálmokra panaszkodik.
Egy dolog biztos: a legsúlyosabb általános jellegű gyanakvások
akik szintén elkezdték egy kicsit megkapargatni ezeknek a szeplőtlen látszatok felszínét, legalábbis kényelmetlen kérdéseket vetve fel. Például Alina Mungiu berlini egyetemi tanár, aki régi harcos a polgári mozgósítások frontján, nemrég megkérdőjelezte a 2015-ös tüntetések tisztaságát: „Ha a Colectiv esetében az igazságosság győzedelmeskedett, akkor Victor Pontát miért mentették fel az ellene azokban a napokban indított eljárás végén, amiben pénzmosással vádolták egy Dan Şova cégétől kapott bevallott és leadózott honorárium miatt? És a „#rezist”-es (#ellenállok – a szerk.) tüntetők miért nem skandáltak egyetlen egyszer sem valamelyik titkosszolgálat ellen, holott bizonyítékokat tettem közzé arról, hogy az olyan SRI-projektek, mint a SIL (ez elírás lehet és valójában a külön tárolt személyi adatokat összekapcsoló SII Analytics-ről lehet szó – a szerk.) a volt Securitate cégeihez kerülnek, ezzel szemben az Alkotmánybíróság „PSD-telenítését” (Szociáldemokrata Párt – a szerk.), holott az összes zavaró döntést egyhangúlag (tehát nemcsak a PSD által kinevezett bírók szavazatával) hozták meg, egyetlen kivétellel, a PSD által kinevezett Maya Teodoriu pedig dezertált a legutóbbi döntésnél?” (romaniacurata.ro).
A kérdés logikus, annyira logikus, hogy már fáj. De ideiglenesen elfogadjuk, hogy a történelemben nem mind igaz, ami logikus. Mint ahogy abban is biztosak vagyunk, hogy a történelemben az igazság mindig kiderül.
Végül – a kiindulási ponthoz visszatérve – megjegyezhetjük, hogy a kitartó mozgósítás ellenére az adóreformot megvitató kormányülés megzavarására szervezett kormányellenes tüntetés jóval elmaradt a várakozásoktól. Gyanakvóbbá váltak az emberek, vagy egyszerűen nem volt megfelelő az időpont?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.