// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ismét megrongálták a kolozsvári Mátyás-szobrot

// HIRDETÉS

A nagy király persze védekezett, ahogy tudott. De vajon az a főtéri rendőrautó csak dísz? Szobor? Vagy esetleg a rend őrei dolgoznak is néha. Ezúttal megbuktak.

Ismeretlen tettesek ismét megrongálták a Kolozsvár főterén álló Mátyás király emlékművet, Fadrusz János leghíresebb alkotását.

A helyszínen a következőket találtuk:

Szapolyai István nádor szoboralakjának letörték a jobb sarkantyúját. Hova lett, nem tudni.

Hunyadi Mátyás szoboralakjának bal sarkantyúját meggörbítették. Elképzelhető, hogy felmásztak a lóra és aközben görbült el a sarkantyú.

A téren zajlik az élet, ahogy szokott. Rendőrt, hivatalosságot, műemlékvédőt nem láttunk pénteken délben.

Gergely Balázs városi tanácsos elmondta, hogy az önkormányzat mai ülésén szóvá tette a rongálást, és három konkrét javaslatot bocsátott a tanács elé. Először is, folyamatos kamerás térfigyelésre van szükség a szobor körül és a főtéren. Gergely tudomása szerint a főtéri megfigyelő kamerák magántulajdonban vannak. Másodszor: állandó rendőri felügyeletre van szükség a Főtéren, a hasonló incidensek megelőzése végett. (Na igen, a címképen látható rendőrautó valóban inkább szoborként, legjobb esetben madárijesztőként működik, tesszük hozzá.) Harmadszor: a város kötelezze a főtéri rendezvényszervezőket, hogy kordonnal vegyék körbe a szobrot a rendezvények ideje alatt.

Gergely Balázs arról is tájékoztatott, hogy jövő hétfőn az öt magyar tanácsos aláírásával ellátott bejelentést tesznek a rendőrségen, ismeretlen tettes ellen szándékos rongálás miatt.

Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének vezetője szerint a Főtéren több térfigyelő kamera is működik, egyik sem készít megfelelően közeli felvételeket – áll az RMDSZ mai közleményében. 

A Mátyás-szoborcsoportot magyarországi és romániai közpénzből restaurálták, a munkálatok nyomán megújult műemléket 2011. április 2-án adták át. A megrongált szoborcsoportot a restaurálást végző szobrászművész, Kolozsi Tibor állítja vissza eredeti állapotába.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS