// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem hirdette ki Iohannis a centenáriumi törvényt

// HIRDETÉS

Szerinte nem jó a jelenlegi formájában, ezért visszaküldte a parlamentnek.

Visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra a centenáriumi törvényt Klaus Iohannis államfő – közölte az elnöki hivatal.

A Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnöknek küldött indoklásban az államfő rámutat, hogy A román nemzetet egyesítő háború (1916 – 1918) és a Nagy Egyesülés centenáriumának törvénye azt a célt szolgálja, hogy állami kitüntetéseket hozzanak létre, valamint hogy megfelelő keretet teremtsenek az egyesülés századik évfordulójára és a háború hősi halottai emlékére szervezett rendezvények számára. Egy ilyen törvény többszörösen pozitív hatású lehet a román társadalom számára – írja Iohannis –, ehhez azonban a törvénynek világosnak kell lennie. „A kétértelműség eloszlatása érdekében a törvény egyes kitételeit újra át kell gondolnia a parlamentnek” – érvel az államfő.

Iohannis szerint már a jogszabály címe is javítást igényel, az ebben említett időszak (1916 – 1918) nem felel meg a tudományos tényeknek, mert dokumentumok, szakmai tanulmányok igazolják, hogy az emberveszteség 1919-ben is folytatódott.

Hiányosságokat talált a törvényben az államfő a centenárium alkalmából alapítandó két állami kitüntetéssel kapcsolatban is, ugyanis a jogszabály nem tér ki arra, milyen szempontok alapján javasolják ezen elismerésekre a jelölteket, és milyen körülmények között vonhatja vissza ezeket az állam.

Ugyanakkor azt is kifogásolja az elnök, hogy a törvény értelmében a kormány válogatja majd ki a finanszírozásra érdemesített rendezvényeket, megszabva a finanszírozás összegét is anélkül, hogy a jogszabály szövegében megtalálhatók lennének a kiválogatás kritériumai.

Mindezek miatt parlamenti felülvizsgálatra van szükség a törvénye tekintetében, szem előtt tartva a centenáriumi ügyosztály átszervezését és a centenáriumi miniszteri bizottság létrehozásáról szóló új rendelkezéseket is – érvelt Iohannis.

A törvény értelmében az államfőnek jogában áll egyszer visszaküldeni egy törvényt felülvizsgálatra a parlamentnek. Második alkalommal ki kell hirdetnie a jogszabályt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS