Nagyon ígérget a frissen kinevezett szállításügyi miniszter.
Legalább 150 kilométer autópálya átadását ígéri 2018-ra Felix Stroe, az egy hete kinevezett szállításügyi miniszter.
A tárcavezető kedden meglátogatta a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópálya Hunyad megyében épülő szakaszait, és kijelentette: a minisztérium nem lesz elnéző a munkálatokkal késő, vagy rossz minőségű munkát végző útépítő cégekkel szemben.
Felix Stroe szerint a pályaépítéseket késleltető bürokratikus akadályok nagy részét sikerült elhárítani, és a késések csakis a kivitelezők rossz munkaszervezésének a számlájára írhatók. A pályaépítésre szánt pénz ugyanis mindenütt rendelkezésre áll. Hozzátette: azt várja az építőktől, hogy éjjel-nappal és hét végén is dolgozzanak.
A miniszter szerint az is késlelteti a romániai útépítéseket, hogy egyes társaságok erejükön felül vállalnak munkát. Megjegyezte: meglehet, hogy korrekt módon pályáznak egy-egy útszakasz megépítésére, de mivel más – korábban elnyert – munkákat is végeznek, nincsen meg a szükséges kapacitásuk az újabb munkákra. Felix Stroe szerint ezután nem fogják megengedni, hogy olyan cégek nyerjenek újabb útépítési megbízásokat, amelyek nem rendelkeznek a megfelelő gépparkkal és szervezési kapacitással. Az útépítő cégek csak annyi munkát kaphatnak, amennyit biztosan el tudnak végezni – mondta.
Idén mindössze 15 kilométer autópályát sikerült átadni, 2016-ban pedig semennyit sem. 2018-ban a dél-erdélyi A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakasza, valamint az A1-es és az észak-erdélyi A3-as pályát Szászsebes és Torda között összekötő autópálya épülhet meg. Ezeken a szakaszokon jutott ugyanis előrehaladott állapotba az útépítés.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.