Nem dől össze a világ, de eddig nem láttunk itt ilyen tartalmú feliratokat.
Vállalva az „újszülöttnek minden vicc új” kockázatát, lefényképeztünk egy falfirkát az egyik, Sétatér melletti utcában. Csak azért figyeltünk fel rá, mert eddig nem láttunk migránsellenes falfeliratot Kolozsváron (ez persze nem jelenti azt, hogy nincs a város más részein is).
A „Fără imigranți în România!” („Migránsok nélküli Romániát!”) felirat mellett egyébként ott díszeleg – nem meglepő módon – a román Új Jobboldal (Noua Dreaptă) logója.
Jól látható, hogy a pirossal írt felirat egyik szavát olymódon húzták át feketével, hogy az üzenet önmaga ellentétébe forduljon („Migránsokat Romániába”); nem tudni, kik lehettek, de a mellette díszelgő „Antifa” felirat azért sokatmondó. Node valaki ezt is „módosította”, szóval komoly ideológiai harc dúlt ezen a viszonylag szűk falszakaszon.
És akkor a sz/fociológiai kontextusról még nem is beszéltünk:

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.