// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az ukrán elnök cinizmusa nem ismer határokat

// HIRDETÉS

Szerinte az új oktatási törvény egyenlő lehetőségeket biztosít minden állampolgár számára, nemzetiségtől függetlenül.

Az ukrán oktatási törvény – a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – szavatolja a „szükséges szintű” oktatást a nemzetiségek nyelvén és egyenlő lehetőséget biztosít minden állampolgár számára – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén.

Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy

az ukrán oktatási reform az oktatás színvonalának növelését, valamint az ország jövőjét és biztonságát szolgálja,

a világban kialakult irányzatoknak megfelelően biztosítja a szabad nyelvhasználatot, a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatást.

Porosenko ismét azt az érvelést húzta elő, mely szerint a törvény tulajdonképpen a kisebbségek érdekét szolgálja, mert jobban tudnak majd boldogulni, ha ukránul tanulnak. Nem engedhető meg, hogy egyetlen lakos vagy Ukrajnában élő bármely kisebbség is hátrányt szenvedjen az államnyelv ismeretének hiánya miatt, ez ugyanis végzetes egyenlőtlenségekhez, az érvényesülés csorbulásához vezet – húzta alá Porosenko.

Kijelentette, Ukrajna nem a kisebbségi nyelvek használata ellen érvel, ismeretük szerinte gazdagítja az embert. Az ukrán nyelv ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a munkavállalás és a karrier szempontjából.

A gyerekek joga az ukrán nyelv ismerete, a törvény pedig a hátrányos megkülönböztetéstől óvja meg őket.

Az ország hivatalos nyelvének kitűnő ismerete a lehetőségek bővülését jelenti, ennek érdekében pedig Kijev annyit kér csak állampolgáraitól, hogy tanulják meg az ország nyelvét, ami az ő javukat szolgálja – húzta alá.

Ukrajna továbbra is kész a párbeszédre és az együttműködésre az érintettekkel, megőrzendő a nemzetiségek nyelvét – szögezte le az elnök.

Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna visszautasít minden olyan törekvést, amely elfogadtatná Kijevvel és a világgal a Krím elszakadását. Reményét fejezte ki, hogy az orosz agresszió okozta nehéz körülmények között az Európa Tanács továbbra is kiáll Ukrajna határainak sérthetetlensége és az ország területi integritása mellett. Arra kérte a parlamenti közgyűlést, kettőzze meg a szabadság és emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítéseit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS