Kérdik a románok. A válasz: például olyan politikusaik, akik az opportunista ügyeskedésen kívül másra is képesek.
Mintha Delia nótáját énekelnénk: mije van neki, ami nekem nincs?! Csak a sírás nem kerülget: Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter Románia külügyminiszterével, Teodor Meleşcanuval tart közös sajtókonferenciákat. Kolozsváron, mert Orbán kormányfő érdekei jóval túlnyúlnak Magyarország határain, mindenhova elérnek, ahol nemzettársai élnek. Magyarország totális offenzívát indított Romániával kapcsolatban: nagysebességű vasutat akar Budapest és Kolozsvár között, mely később Bukarestig is elér. Szép, gyakorlatias, civilizált. Hogyan történik ez meg? Valószínűleg Magyarország foglalkozik majd a Budapest–Kolozsvár szakasszal, Románia pedig a Kolozsvár és Bukarest közöttivel. Ez lenne normális.
Nem tudjuk, hogy Meleşcanu mit mondott erre a javaslatra. Azt hiszem, viccként kezelte, nehogy el kelljen pirulnia. Mert Románia már két éve épít egy 6 kilométeres autópályaszakaszt Barcarozsnyó és Keresztényfalva között. Ennek alapján
Magyarországnak már megvan az autópályájuk Budapest és a román határ között. És akarnak egy másikat. Nekünk… a haza történelmi régióit összekötő utakra lenne szükségünk. Nincs egyetlen működőképes és teljes autópályának sem. Szakaszaink, töredékeink és akadályaink vannak: denevérfészkek, tájékozott emberek által felvásárolt földterületek, akiktől – persze – nem lehet őket kisajátítani, rókalyukak és patkányfészkek… A 27 évnyi haveri kapitalizmus alatt ilyenfajta akadályokba ütközve nem voltunk képesek elfogadható utakkal összekötni Románia történelmi régióit. Moldva továbbra is szegény és kába, Erdély szenved és jogosan háborog a nemtörődöm bukaresti kormányzók ellen, miközben Havasalföld nehezen áll ellen olyan politikai kiskirályok bűverejének, mint Dragnea, Năstase és Ponta. És mások, de nem megyek vissza újra negyvennyolcig. Ezeknek a kormányzati vezetőknek és kiskirályoknak nincs szükségük autópályákra és nagysebességű vonatra, megelégednek a közalkalmazotti bérek emelésével, mert ezzel bebiztosítanak maguknak néhány millió szavazatot.
Következésképpen újra lejáratjuk magunkat a szomszédaink előtt, akik a leghatékonyabb Magyarország-párti propagandát folytatják Erdélyben: román testvérek, mi majd segítünk nektek egy kicsit civilizálódni, mi majd átvesszük a Kolozsvár–Bukarest TGV-szakaszt is. Majd mi megcsináljuk ezt is, mert nektek gondjaitok vannak az autópályákkal és a földterületekkel, az ilyesmihez nincs meg a hozzáértésetek.
Nos, ezután nem káromkodsz és üvöltözöd jogosan, hogy „Elegem van Bukarestből”? De igen. De hiába, nincs választási lehetőséged, nincs alternatívád. Romániában még nem találtuk meg azt a politikai erőt és okos központot, mely képes lenne valódi változást hozni az országban, megtenni a végleges lépéseket a nyugati civilizáció felé, orosz, török, görög megállók nélkül. Furcsa és veszélyes módon sodródunk: a román választók többség nem tudja, hogy mit szavaz meg és a következő 20 évben esélyes sincs megfejteni ezt a titkot. De sokunk számára ez akkor már nem igazán lesz fontos…
A magyar külügyminiszter ajánlatában egyetlen dolog aggaszt: tudod, mi a helyzet a görögök ajándékaival, és semmi okom sincs azt gondolni, hogy a magyarok ajándékaival másképp lenne…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.
Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.
Ritkaságnak számító örömhír ismétlődött meg egy éven belül a csíkszeredai kórházban: pénteken nem sokkal 8 óra után hármas ikreknek adott életet egy csíkszentkirályi édesanya.
Minden eddigi fellépését túlszárnyaló koncertet tartott a nyáron a csíksomlyói nyeregben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company. A Médiatár kisfilmje, a Bagossy a nyeregben megmutatja, hogyan épült fel ez a különleges est a háttérben.
Jelentős mennyiségű csapadékra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?