// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Novák K. Eduárd: mindig a dobogó legmagasabb fokára készültem

// HIRDETÉS

Románia első és egyetlen paralimpiai aranyérmese a Sportolimpia megnyitóján beszélt arról, hogyan teljesítette be gyermekkori álmát, és került balesete ellenére a dobogó élére.

Személyes életpályáján keresztül mutatta be Novák Károly Eduárd paralimpiai világ- és Európa-bajnok kerékpározó a harmadik Sportolimpia résztvevőinek, hogy soha nem szabad feladni, mind a sportban, mind az életben a kitartás eredményre vezet. Jól jött a bátorítás a több mint félezer középiskolás diáknak, akik a következő négy nap során kilenc sportágban mérkőzések sokaságán szerezhetnek érvényt az idei Sportolimpia fővédnöke által elmondottaknak.

Az Erdély különböző régióiból érkező középiskolások be sem fértek a Kolozsvár Aréna konferenciatermébe, ahol a Sportolimpia hivatalos megnyitóján először a szervezők köszöntötték őket. Grabán Zsolt főszervező, Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke, Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának rektorhelyettese, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a mozgás, a közösség, a kölcsönös tisztelet és a fair play fontosságát hangsúlyozták. A rövid beszédek után Porcsalmi átnyújtotta az RMDSZ díját Novák K. Eduárdnak, majd ezt követően egy életút-beszélgetésre került sor a sportolóval, beszélgetőtársa Killyéni András sporttörténész volt.

A csíkszeredai kerekező

már gyerekként tudta, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni,

először – mint sok más helyi fiatal – a jégkorongozással kezdte sportpályafutását, azonban rövid időn belül felismerte, hogy ambíciója túlmutat a csapatsporton, ugyanis egyedül szeretne állni a dobogó legtetején. A téli sportnál maradva a gyorskorcsolyázás felé vette az irányt, ebben a sportágban 25 országos bajnoki címet, 35 országos rekordot és egy ifjúsági világkupa harmadik helyezését sikerült elérnie. Az élet viszont közbeszólt: 1996-ban egy olaszországi versenyre tartva autóbalesetet szenvedett, és elvesztette jobb lábfejét.

Novák K. Eduárd élete gyökeresen megváltozott a baleset következtében, több csalódás is érte, egészségtelen életmódot folytatott, de a küzdelem és a fegyelem meghozta a gyümölcsét. Idővel megtalálta azt a sportot, amit protézissel is tudott versenyszerűen űzni: a kerékpározást. Időközben elvégezte a jogi egyetemet, megnősült, három gyermeke is született, a lagzipénzből céget alapított. A sportoló felelevenítette, milyen körülmények között jutott ki a 2004. évi athéni paralimpiára, egy olyan időszakban, amikor Romániának gyakorlatilag csapata is alig volt. Itt a negyedik helyezést sikerült elérnie, annak ellenére, hogy stáb, edző és tapasztalat nélkül, valamint az olimpikonoktól megörökölt használt ruhában állt rajthoz. „Ha nagy dolgokat akarsz elérni, nem a pénz fog motiválni, hanem a szíved, de a siker nem fog hamar jönni” – fogalmazott a motivációs előadóként is tevékenykedő sportoló.

Hiába nyerte meg az első romániai paralimpiai ezüstérmet Pekingben,

a romániai sajtó ingerküszöbét nem sikerült elérni.

Ahogy leszállt a repülőgépe Bukarestben, egyetlen sajtós kereste meg, az is inkább a személyes tragédiájára volt kíváncsi, mintsem az elért eredményére. Az elismerés sokat számít egy sportolónak, hiszen az is motiváló erővel bír a további világversenyeken való részvételben, tette hozzá Novák. A londoni paralimpia idején már óriási nyomás nehezedett rá, mivel a kijutáshoz bezáratta a gazdasági világválság miatt csőd szélére sodródott vállalkozásának munkapontjait.

Londonban világcsúcsot sikerült elérnie, ami fantasztikus élményt jelentett számára. „Meggyőződésem, hogy az 1996-os balesetnek azért kellett megtörténnie, hogy ezt az érmet megnyerjem” – mondta az előadó. Szerinte az éremnek olyan „ereje” volt, hogy áttörte a közömbösség falát a hazai közbeszédben. Pár hónapig végre a sajtó is foglalkozott a paralimpiai sikerrel, ami motivációval szolgált számára a továbbiakban.

Végezetül Novák Eduárd elmondta: a Román Kerékpáros Szövetség elnöki tisztségével, illetve a gyermekakadémia működtetésével az a célja, hogy a mai fiatal sportolóknak ne kelljen megküzdeniük ugyanazokkal a nehézségekkel, mint amelyekkel neki kellett, többek között a megfelelő információk hiánya miatt.

Arra biztatta a Sportolimpia résztvevőit, hogy küzdjenek céljaikért, mert az élet rövid, és soha ne féljenek a kihívásoktól. A közönség állva, hosszas tapssal köszönte meg a csíkszeredai sportolónak a motiválást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS