// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Novák K. Eduárd: mindig a dobogó legmagasabb fokára készültem

// HIRDETÉS

Románia első és egyetlen paralimpiai aranyérmese a Sportolimpia megnyitóján beszélt arról, hogyan teljesítette be gyermekkori álmát, és került balesete ellenére a dobogó élére.

Személyes életpályáján keresztül mutatta be Novák Károly Eduárd paralimpiai világ- és Európa-bajnok kerékpározó a harmadik Sportolimpia résztvevőinek, hogy soha nem szabad feladni, mind a sportban, mind az életben a kitartás eredményre vezet. Jól jött a bátorítás a több mint félezer középiskolás diáknak, akik a következő négy nap során kilenc sportágban mérkőzések sokaságán szerezhetnek érvényt az idei Sportolimpia fővédnöke által elmondottaknak.

Az Erdély különböző régióiból érkező középiskolások be sem fértek a Kolozsvár Aréna konferenciatermébe, ahol a Sportolimpia hivatalos megnyitóján először a szervezők köszöntötték őket. Grabán Zsolt főszervező, Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke, Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának rektorhelyettese, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a mozgás, a közösség, a kölcsönös tisztelet és a fair play fontosságát hangsúlyozták. A rövid beszédek után Porcsalmi átnyújtotta az RMDSZ díját Novák K. Eduárdnak, majd ezt követően egy életút-beszélgetésre került sor a sportolóval, beszélgetőtársa Killyéni András sporttörténész volt.

A csíkszeredai kerekező

már gyerekként tudta, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni,

először – mint sok más helyi fiatal – a jégkorongozással kezdte sportpályafutását, azonban rövid időn belül felismerte, hogy ambíciója túlmutat a csapatsporton, ugyanis egyedül szeretne állni a dobogó legtetején. A téli sportnál maradva a gyorskorcsolyázás felé vette az irányt, ebben a sportágban 25 országos bajnoki címet, 35 országos rekordot és egy ifjúsági világkupa harmadik helyezését sikerült elérnie. Az élet viszont közbeszólt: 1996-ban egy olaszországi versenyre tartva autóbalesetet szenvedett, és elvesztette jobb lábfejét.

Novák K. Eduárd élete gyökeresen megváltozott a baleset következtében, több csalódás is érte, egészségtelen életmódot folytatott, de a küzdelem és a fegyelem meghozta a gyümölcsét. Idővel megtalálta azt a sportot, amit protézissel is tudott versenyszerűen űzni: a kerékpározást. Időközben elvégezte a jogi egyetemet, megnősült, három gyermeke is született, a lagzipénzből céget alapított. A sportoló felelevenítette, milyen körülmények között jutott ki a 2004. évi athéni paralimpiára, egy olyan időszakban, amikor Romániának gyakorlatilag csapata is alig volt. Itt a negyedik helyezést sikerült elérnie, annak ellenére, hogy stáb, edző és tapasztalat nélkül, valamint az olimpikonoktól megörökölt használt ruhában állt rajthoz. „Ha nagy dolgokat akarsz elérni, nem a pénz fog motiválni, hanem a szíved, de a siker nem fog hamar jönni” – fogalmazott a motivációs előadóként is tevékenykedő sportoló.

Hiába nyerte meg az első romániai paralimpiai ezüstérmet Pekingben,

a romániai sajtó ingerküszöbét nem sikerült elérni.

Ahogy leszállt a repülőgépe Bukarestben, egyetlen sajtós kereste meg, az is inkább a személyes tragédiájára volt kíváncsi, mintsem az elért eredményére. Az elismerés sokat számít egy sportolónak, hiszen az is motiváló erővel bír a további világversenyeken való részvételben, tette hozzá Novák. A londoni paralimpia idején már óriási nyomás nehezedett rá, mivel a kijutáshoz bezáratta a gazdasági világválság miatt csőd szélére sodródott vállalkozásának munkapontjait.

Londonban világcsúcsot sikerült elérnie, ami fantasztikus élményt jelentett számára. „Meggyőződésem, hogy az 1996-os balesetnek azért kellett megtörténnie, hogy ezt az érmet megnyerjem” – mondta az előadó. Szerinte az éremnek olyan „ereje” volt, hogy áttörte a közömbösség falát a hazai közbeszédben. Pár hónapig végre a sajtó is foglalkozott a paralimpiai sikerrel, ami motivációval szolgált számára a továbbiakban.

Végezetül Novák Eduárd elmondta: a Román Kerékpáros Szövetség elnöki tisztségével, illetve a gyermekakadémia működtetésével az a célja, hogy a mai fiatal sportolóknak ne kelljen megküzdeniük ugyanazokkal a nehézségekkel, mint amelyekkel neki kellett, többek között a megfelelő információk hiánya miatt.

Arra biztatta a Sportolimpia résztvevőit, hogy küzdjenek céljaikért, mert az élet rövid, és soha ne féljenek a kihívásoktól. A közönség állva, hosszas tapssal köszönte meg a csíkszeredai sportolónak a motiválást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS