// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Igor Dodon polgárt beperelik hazaárulásért

// HIRDETÉS

A felperes: Maia Sandu, a Cselekvés és Szolidaritás Párt vezetője.

A Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) által vasárnap, a Moldovai Köztársaság függetlenségének 26. évfordulója napján kiadott közlemény szerint az oroszbarát Igor Dodon moldovai elnök tettei által veszélybe sodorja a Moldovai Köztársaság függetlenségét és szuverenitását, vagyis hazaáruló. 

„A Függetlenség Napja alkalmával mi, a Moldovai Köztársaság polgárai – szabad és hazaszerető emberek – hazaárulónak nyilvánítjuk Igor Dodont”, áll a közleményben. Márpedig „egy hazaárulónak nincs joga az emberek érdekeit képviselni és felelnie kell állam- és polgárellenes tetteiért”.

Maia Sandu volt oktatási miniszter pártja meg is indokolta a súlyos vádat: Dodon polgár „nyíltan azonosul az Orosz Föderáció érdekeivel, miáltal Vlagyimir Putyin orosz elnök ’vazallusává’ válik, ahelyett, hogy a Moldovai Köztársaság érdekeit képviselné”.

Továbbá: az elnök „nyíltan népszerűsít bizonyos, a Moldovai Köztársaság polgárai által nem elfogadott és a nemzeti érdekkel szembenálló megoldásokat, ami a Dnyszter bal partján zajló konfliktust illeti, mint amilyen a köztársaság ’föderalizálása’ és ’transznisztrizálása’”.

Következésképpen Dodon „megszegi az Alkotmányt, az elnöki esküt, a nemzeti törvényeket és aláássa a moldovai államot”.

Ezen kívül az elnök „felelőtlen és agresszív kijelentései által aláássa a szomszédokkal és külföldi partnerekkel, különösen az Európai Unióval, Romániával, Ukrajnával és az AEÁ-val meglévő kapcsolatokat, miáltal megfosztja a moldovai polgárokat attól, hogy egy jogállamban egy jobb életet élhessenek”.

Ráadásul Dodon „a szeparatizmust népszerűsíti és bátorítja, beleértve Gagauziát is, noha a Moldovai Köztársaság a kulturális autonómia megerősítésének útját választotta a gagauz testvérekkel való békés együttélés érdekében. Az ország bármely kritériumon – etnikai, nyelvi, vallási, kulturális – alapuló szétzilálása saját érdekeken alapszik és súlyos károkat okoz a Moldovai Köztársaság polgárainak”.

Egy szó, mint száz: Maia Sandu pártja bepereli Igor Dodon elnököt (polgárt) hazaárulásért. Sajtóértesülések szerint Igor Dodon még nem reagált a PAS közleményére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS