A Fogyasztókért Egyesület – mely tagja az Európai Fogyasztók Szövetségének – összesen 33 Romániában is kapható tonhalkonzerv vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy minden második konzerv céziummal szennyezett halból készül. Egyéb „finomságok” is kiderülnek a 12 különböző országból származó tonhalkonzervekre kiterjedő vizsgálatukból, mint például az, hogy ezek címkéinek 40 százaléka hiányos vagy téves információkkal szolgál.

Ötből két konzerven nincs feltüntetve, hogy hol akadtak „horogra” a halak. A megvizsgált tonhalkonzervek 64 százaléka növényi olajat tartalmaz, 15 százalékuk mégsem jelzi, hogy pontosan, milyen típust használtak. Sőt, a megvizsgált termékek 27 százalékán azt sem közlik a fogyasztókkal, hogy milyen fajta tonhalat használtak fel.

Bár a fukusimai atomerőmű-baleset óta eltelt több mint hat év, a Csendes-óceánban élő halakban még mindig magas a cézium-koncentráció ( 137-es izotóp), ezért érdemes az ázsiai, óceániai, ausztráliai és észak-amerikai országok vizeiből származó tonhalakat elkerülni – véli a szervezet.

A Fogyasztókért Egyesület szerint amikor tonhalkonzervet választunk, mindig nézzük meg, hogy a hal származási területe ne a Csendes-óceán legyen, különösen ne az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 61-es, 67-es, 71-es, 77-es, 81-es, 87-es és 88-as számokkal jelölt térségekből. Vásárláskor vegyük figyelembe, hogy a termék címkéje szerint 100 grammban mennyi fehérje, zsír és só található. Ne vásároljunk meg olyan konzervet, amelynek csomagolása sérült.

A román szervezet megállapításai némileg ellentmondanak a nemzetközi szakemberek által megfogalmazott véleményeknek, miszerint a japán vizekből származó halak minimális veszélyt hordoznak az emberre. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a fogási hely pontos ismerete nem mindig segít a minőség meghatározásában, a Fukusimában történt baleset hatása ugyanis a tengeráramlatok, illetve a vándorló halfajok miatt sokkal távolabbra juthatott, mint az adott FAO halászati körzet határai.