// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Mi az összefüggés a migráció és az európai terrorcselekmények között?

// HIRDETÉS

A statisztikák szerint egészen szoros. Ez van, akármennyire nem tetszik egyes sarkig nyitott politikusoknak.

2013 után Európában robbanásszerűen megnőtt az iszlamisták által elkövetett terrorista támadások száma. Milyen okai vannak ennek?

Néhány napot vártam, hogy tompuljanak a múlt heti terrorista támadásokra született érzelmi és viszonylag rövidtávú reakciók, átengedve a helyet a rációnak és jelenlegi helyzetünk józan elemzésének. Így alakulhat ki termékeny párbeszéd cikkeim és bejegyzéseim olvasóival. És nem, nem tévedésből használtam a többesszámú „támadások” kifejezést. Mert múlt héten

nem egyetlen terrorista támadás történt Európában, hanem összesen hat.

A mioritikus témák által túlságosan lefoglalt sajtónknak csütörtökön csak néhány órán keresztül sikerült tudósítania a barcelonai iszlamista támadásokról, péntek délután pedig a tévék műsora már visszatért a szokásos műsorrendhez.

Ezért annak érdekében, hogy alaposan megérthessük annak a helyzetnek sürgősségét és súlyosságát, amelyben a gazdasági bevándorlók és menekültek közzé beszivárgott muzulmán terroristák fenyegetése alatt álló Európa van, röviden felidézem az ezen a héten történt hat támadást:

1. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

2. Barcelona, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 15 halott, 130 sebesült.

3. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, nem voltak áldozatok.

4. Cambrils, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

5. Turku, Finnország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 2 halott, 8 sebesült.

6. Szurgut, Oroszország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 8 sebesült.

És mivel már a múltban is kimutattam, hogy kapcsolat van az iszlám terrorizmus és az olyan országokból kiinduló bevándorlói hullám között, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ezúttal egy inkább statisztikai megközelítést fogok használni a gazdasági bevándorlás, a menekültek és az iszlám terrorizmus közötti kapcsolat vizsgálatára. Pontosabban úgy döntöttem, hogy

egyetlen esetet fogok megvizsgálni: Németországot.

Németországra a nyitott bevándorlási politikái miatt és azért a népszerűségéért esett a választásom, melynek a bevándorlók úti céljaként örvend 2013-tól kezdődően, ami aztán nagyon hangsúlyosan folytatódott 2015-ben és 2016-ban. Ennek megfelelően kiválasztottam néhány számbeli bizonyítékot a szóban forgó kérdéskörnek megfelelő statisztikákat tartalmazó két adatbázisból. A Németországban a 2000–2015 időszakban menedékjogot kérők számának forrása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, a 2000 és 2015 közötti terrorista incidensek számának pedig a világszintű terrorizmus adatbázisa volt.

Nem törekedve tudományos értékű tanulmány írására, néhány jogos statisztikai megállapításra korlátozódom, melyekre erőfeszítésem nyomán bukkantam. Az alábbi grafikonok a menedékjogot kérők hullámát (balra) hasonlítja össze a németországi terrorista incidensekkel (jobbra). Mindkét görbe általános tendenciája növekedést mutat 2013 után, ami a két változó közötti lehetséges összefüggést jelez.

Tehát, ahogy az a két grafikonból kiderül, Németországban erőteljes lineáris összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között, így egy mélyrehatóbb statisztikai elemzés az alig öt országból – Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria – érkező menedékkérők belépésével magyarázhatja a terrorista incidensek számában bekövetkezett változások több mint 90 százalékát.

Miért van Németországban ilyen szokatlanul erős összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között?

A következő lehetséges magyarázatok vannak: a Németország által alkalmazott szűrési eljárások lehetővé teszik, hogy muzulmán radikálisok szivárogjanak be a gazdasági bevándorlók és a menedékkérők közé vagy/és 2013 után növekvő mértékben fogadtak be menedékkérőket a terrorizmusra nyitott országokból (Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria). Más szavakkal egyértelmű, hogy Németország 2013 után más országoknál sokkal nagyobb számban fogadott be bevándorlókat terrorizmusra nyitott országokból. Ez a megállapítás azt jelezné, hogy a terrorizmusra nyitott országokból származó menedékkérők aránya erős előrejelző tényező, ami a bevándorlókat befogadó országokban történő jövőbeni terrorista tevékenységeket illeti.

Tehát a németországi adatok egyszerűen azt mutatják, hogy

a terrorizmustermelő térségekből kiinduló migráció a terrorista incidensek növekedésének erős mutatója.

Ez nem azt jelenti, hogy a terrorizmusra nyitott régiókból kiinduló bevándorlás az egyetlen tényező, ami terrorizmust generál a befogadó országokban. Ellenkezőleg, a bevándorlás csak egyike a sok tényezőnek, melyek a terrorizmus növekedéséhez vezethetnek, de a terrorizmustermelő régiókból kiinduló bevándorlás jelentős mértékben előrejelezheti a terrorista tevékenységek növekedését.

Nem meglepő az a következtetés, mely szerint a terrorizmusra nyitott országokból kiinduló bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus növekedésével a befogadó országban. Ezek az eredmények valójában pontosan azt támasztják alá, amit az e témában létező kutatások mutatnak. Ennek megfelelően a bevándorlás olyan fizikai kapcsolat, mint egy híd, mely lehetővé teszi az iszlamista típusú terrorizmusra nyitott egyének ideológiai és kulturális utazását, melyen keresztül a szélsőséges ideológiák a terrortermelő nemzetektől átadódnak a korábban érintetlen régióknak.

Mi Románia helyzete a gazdasági bevándorlók és a menekültek Brüsszel által meghatározott kötelező elosztását illetően?

Hazánk e pillanatig 2.642 bevándorlót vállalt, akik közül 700 már Románia területén van. Pontosan milyen biztonsági standardokat alkalmaznak a gazdasági bevándorlók és a potenciális iszlamista terroristák elválasztására a menedékkérőktől? Pillanatnyilag ez nem teljesen világos. Szenátorként (a szerző a Népi Mozgalom Párt – PMP – szenátora – a szerk.) a következő ülésszak elején kötelességem interpellációt intézni a Külügyminisztériumhoz, melyben hivatalos felvilágosítást fogok kérni e kérdésről és biztosítékot arra, hogy a román állampolgárokat semmilyen veszély sem fenyegeti az e veszélyre nyitott öt országból érkező bevándorlókkal együtt importált iszlamista terrorizmus tekintetében.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS