// 2026. március 11., szerda // Szilárd

Mi az összefüggés a migráció és az európai terrorcselekmények között?

// HIRDETÉS

A statisztikák szerint egészen szoros. Ez van, akármennyire nem tetszik egyes sarkig nyitott politikusoknak.

2013 után Európában robbanásszerűen megnőtt az iszlamisták által elkövetett terrorista támadások száma. Milyen okai vannak ennek?

Néhány napot vártam, hogy tompuljanak a múlt heti terrorista támadásokra született érzelmi és viszonylag rövidtávú reakciók, átengedve a helyet a rációnak és jelenlegi helyzetünk józan elemzésének. Így alakulhat ki termékeny párbeszéd cikkeim és bejegyzéseim olvasóival. És nem, nem tévedésből használtam a többesszámú „támadások” kifejezést. Mert múlt héten

nem egyetlen terrorista támadás történt Európában, hanem összesen hat.

A mioritikus témák által túlságosan lefoglalt sajtónknak csütörtökön csak néhány órán keresztül sikerült tudósítania a barcelonai iszlamista támadásokról, péntek délután pedig a tévék műsora már visszatért a szokásos műsorrendhez.

Ezért annak érdekében, hogy alaposan megérthessük annak a helyzetnek sürgősségét és súlyosságát, amelyben a gazdasági bevándorlók és menekültek közzé beszivárgott muzulmán terroristák fenyegetése alatt álló Európa van, röviden felidézem az ezen a héten történt hat támadást:

1. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

2. Barcelona, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 15 halott, 130 sebesült.

3. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, nem voltak áldozatok.

4. Cambrils, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

5. Turku, Finnország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 2 halott, 8 sebesült.

6. Szurgut, Oroszország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 8 sebesült.

És mivel már a múltban is kimutattam, hogy kapcsolat van az iszlám terrorizmus és az olyan országokból kiinduló bevándorlói hullám között, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ezúttal egy inkább statisztikai megközelítést fogok használni a gazdasági bevándorlás, a menekültek és az iszlám terrorizmus közötti kapcsolat vizsgálatára. Pontosabban úgy döntöttem, hogy

egyetlen esetet fogok megvizsgálni: Németországot.

Németországra a nyitott bevándorlási politikái miatt és azért a népszerűségéért esett a választásom, melynek a bevándorlók úti céljaként örvend 2013-tól kezdődően, ami aztán nagyon hangsúlyosan folytatódott 2015-ben és 2016-ban. Ennek megfelelően kiválasztottam néhány számbeli bizonyítékot a szóban forgó kérdéskörnek megfelelő statisztikákat tartalmazó két adatbázisból. A Németországban a 2000–2015 időszakban menedékjogot kérők számának forrása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, a 2000 és 2015 közötti terrorista incidensek számának pedig a világszintű terrorizmus adatbázisa volt.

Nem törekedve tudományos értékű tanulmány írására, néhány jogos statisztikai megállapításra korlátozódom, melyekre erőfeszítésem nyomán bukkantam. Az alábbi grafikonok a menedékjogot kérők hullámát (balra) hasonlítja össze a németországi terrorista incidensekkel (jobbra). Mindkét görbe általános tendenciája növekedést mutat 2013 után, ami a két változó közötti lehetséges összefüggést jelez.

Tehát, ahogy az a két grafikonból kiderül, Németországban erőteljes lineáris összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között, így egy mélyrehatóbb statisztikai elemzés az alig öt országból – Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria – érkező menedékkérők belépésével magyarázhatja a terrorista incidensek számában bekövetkezett változások több mint 90 százalékát.

Miért van Németországban ilyen szokatlanul erős összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között?

A következő lehetséges magyarázatok vannak: a Németország által alkalmazott szűrési eljárások lehetővé teszik, hogy muzulmán radikálisok szivárogjanak be a gazdasági bevándorlók és a menedékkérők közé vagy/és 2013 után növekvő mértékben fogadtak be menedékkérőket a terrorizmusra nyitott országokból (Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria). Más szavakkal egyértelmű, hogy Németország 2013 után más országoknál sokkal nagyobb számban fogadott be bevándorlókat terrorizmusra nyitott országokból. Ez a megállapítás azt jelezné, hogy a terrorizmusra nyitott országokból származó menedékkérők aránya erős előrejelző tényező, ami a bevándorlókat befogadó országokban történő jövőbeni terrorista tevékenységeket illeti.

Tehát a németországi adatok egyszerűen azt mutatják, hogy

a terrorizmustermelő térségekből kiinduló migráció a terrorista incidensek növekedésének erős mutatója.

Ez nem azt jelenti, hogy a terrorizmusra nyitott régiókból kiinduló bevándorlás az egyetlen tényező, ami terrorizmust generál a befogadó országokban. Ellenkezőleg, a bevándorlás csak egyike a sok tényezőnek, melyek a terrorizmus növekedéséhez vezethetnek, de a terrorizmustermelő régiókból kiinduló bevándorlás jelentős mértékben előrejelezheti a terrorista tevékenységek növekedését.

Nem meglepő az a következtetés, mely szerint a terrorizmusra nyitott országokból kiinduló bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus növekedésével a befogadó országban. Ezek az eredmények valójában pontosan azt támasztják alá, amit az e témában létező kutatások mutatnak. Ennek megfelelően a bevándorlás olyan fizikai kapcsolat, mint egy híd, mely lehetővé teszi az iszlamista típusú terrorizmusra nyitott egyének ideológiai és kulturális utazását, melyen keresztül a szélsőséges ideológiák a terrortermelő nemzetektől átadódnak a korábban érintetlen régióknak.

Mi Románia helyzete a gazdasági bevándorlók és a menekültek Brüsszel által meghatározott kötelező elosztását illetően?

Hazánk e pillanatig 2.642 bevándorlót vállalt, akik közül 700 már Románia területén van. Pontosan milyen biztonsági standardokat alkalmaznak a gazdasági bevándorlók és a potenciális iszlamista terroristák elválasztására a menedékkérőktől? Pillanatnyilag ez nem teljesen világos. Szenátorként (a szerző a Népi Mozgalom Párt – PMP – szenátora – a szerk.) a következő ülésszak elején kötelességem interpellációt intézni a Külügyminisztériumhoz, melyben hivatalos felvilágosítást fogok kérni e kérdésről és biztosítékot arra, hogy a román állampolgárokat semmilyen veszély sem fenyegeti az e veszélyre nyitott öt országból érkező bevándorlókkal együtt importált iszlamista terrorizmus tekintetében.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás az új trend!
Főtér

A palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás az új trend!

Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.

Székelyföldi településeken fejlesztik a víz- és csatornahálózatot egy óriásprojekt keretében
Krónika

Székelyföldi településeken fejlesztik a víz- és csatornahálózatot egy óriásprojekt keretében

Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.

Az állam a felelős nagy részben az üzemanyag-drágulásokért Romániában – hírek szombaton
Főtér

Az állam a felelős nagy részben az üzemanyag-drágulásokért Romániában – hírek szombaton

További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld
Székelyhon

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld

A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát
Krónika

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát

Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.

Százezer eurót fizetnek egy lakatlan házért, hogy megkönnyítsék a közlekedést
Székelyhon

Százezer eurót fizetnek egy lakatlan házért, hogy megkönnyítsék a közlekedést

Százezer eurós kártérítést kapnak annak a marosvásárhelyi háznak a tulajdonosai, amit kisajátítottak és hamarosan lebontanak. A kövesdombi lakótelepen levő ingatlan akadályozza két utca összekötését, ezért kénytelenek eltüntetni a föld színéről.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS