A statisztikák szerint egészen szoros. Ez van, akármennyire nem tetszik egyes sarkig nyitott politikusoknak.
2013 után Európában robbanásszerűen megnőtt az iszlamisták által elkövetett terrorista támadások száma. Milyen okai vannak ennek?
Néhány napot vártam, hogy tompuljanak a múlt heti terrorista támadásokra született érzelmi és viszonylag rövidtávú reakciók, átengedve a helyet a rációnak és jelenlegi helyzetünk józan elemzésének. Így alakulhat ki termékeny párbeszéd cikkeim és bejegyzéseim olvasóival. És nem, nem tévedésből használtam a többesszámú „támadások” kifejezést. Mert múlt héten
A mioritikus témák által túlságosan lefoglalt sajtónknak csütörtökön csak néhány órán keresztül sikerült tudósítania a barcelonai iszlamista támadásokról, péntek délután pedig a tévék műsora már visszatért a szokásos műsorrendhez.
Ezért annak érdekében, hogy alaposan megérthessük annak a helyzetnek sürgősségét és súlyosságát, amelyben a gazdasági bevándorlók és menekültek közzé beszivárgott muzulmán terroristák fenyegetése alatt álló Európa van, röviden felidézem az ezen a héten történt hat támadást:
1. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.
2. Barcelona, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 15 halott, 130 sebesült.
3. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, nem voltak áldozatok.
4. Cambrils, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.
5. Turku, Finnország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 2 halott, 8 sebesült.
6. Szurgut, Oroszország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 8 sebesült.
És mivel már a múltban is kimutattam, hogy kapcsolat van az iszlám terrorizmus és az olyan országokból kiinduló bevándorlói hullám között, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ezúttal egy inkább statisztikai megközelítést fogok használni a gazdasági bevándorlás, a menekültek és az iszlám terrorizmus közötti kapcsolat vizsgálatára. Pontosabban úgy döntöttem, hogy
Németországra a nyitott bevándorlási politikái miatt és azért a népszerűségéért esett a választásom, melynek a bevándorlók úti céljaként örvend 2013-tól kezdődően, ami aztán nagyon hangsúlyosan folytatódott 2015-ben és 2016-ban. Ennek megfelelően kiválasztottam néhány számbeli bizonyítékot a szóban forgó kérdéskörnek megfelelő statisztikákat tartalmazó két adatbázisból. A Németországban a 2000–2015 időszakban menedékjogot kérők számának forrása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, a 2000 és 2015 közötti terrorista incidensek számának pedig a világszintű terrorizmus adatbázisa volt.
Nem törekedve tudományos értékű tanulmány írására, néhány jogos statisztikai megállapításra korlátozódom, melyekre erőfeszítésem nyomán bukkantam. Az alábbi grafikonok a menedékjogot kérők hullámát (balra) hasonlítja össze a németországi terrorista incidensekkel (jobbra). Mindkét görbe általános tendenciája növekedést mutat 2013 után, ami a két változó közötti lehetséges összefüggést jelez.

Tehát, ahogy az a két grafikonból kiderül, Németországban erőteljes lineáris összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között, így egy mélyrehatóbb statisztikai elemzés az alig öt országból – Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria – érkező menedékkérők belépésével magyarázhatja a terrorista incidensek számában bekövetkezett változások több mint 90 százalékát.
A következő lehetséges magyarázatok vannak: a Németország által alkalmazott szűrési eljárások lehetővé teszik, hogy muzulmán radikálisok szivárogjanak be a gazdasági bevándorlók és a menedékkérők közé vagy/és 2013 után növekvő mértékben fogadtak be menedékkérőket a terrorizmusra nyitott országokból (Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria). Más szavakkal egyértelmű, hogy Németország 2013 után más országoknál sokkal nagyobb számban fogadott be bevándorlókat terrorizmusra nyitott országokból. Ez a megállapítás azt jelezné, hogy a terrorizmusra nyitott országokból származó menedékkérők aránya erős előrejelző tényező, ami a bevándorlókat befogadó országokban történő jövőbeni terrorista tevékenységeket illeti.
Tehát a németországi adatok egyszerűen azt mutatják, hogy
Ez nem azt jelenti, hogy a terrorizmusra nyitott régiókból kiinduló bevándorlás az egyetlen tényező, ami terrorizmust generál a befogadó országokban. Ellenkezőleg, a bevándorlás csak egyike a sok tényezőnek, melyek a terrorizmus növekedéséhez vezethetnek, de a terrorizmustermelő régiókból kiinduló bevándorlás jelentős mértékben előrejelezheti a terrorista tevékenységek növekedését.
Nem meglepő az a következtetés, mely szerint a terrorizmusra nyitott országokból kiinduló bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus növekedésével a befogadó országban. Ezek az eredmények valójában pontosan azt támasztják alá, amit az e témában létező kutatások mutatnak. Ennek megfelelően a bevándorlás olyan fizikai kapcsolat, mint egy híd, mely lehetővé teszi az iszlamista típusú terrorizmusra nyitott egyének ideológiai és kulturális utazását, melyen keresztül a szélsőséges ideológiák a terrortermelő nemzetektől átadódnak a korábban érintetlen régióknak.
Hazánk e pillanatig 2.642 bevándorlót vállalt, akik közül 700 már Románia területén van. Pontosan milyen biztonsági standardokat alkalmaznak a gazdasági bevándorlók és a potenciális iszlamista terroristák elválasztására a menedékkérőktől? Pillanatnyilag ez nem teljesen világos. Szenátorként (a szerző a Népi Mozgalom Párt – PMP – szenátora – a szerk.) a következő ülésszak elején kötelességem interpellációt intézni a Külügyminisztériumhoz, melyben hivatalos felvilágosítást fogok kérni e kérdésről és biztosítékot arra, hogy a román állampolgárokat semmilyen veszély sem fenyegeti az e veszélyre nyitott öt országból érkező bevándorlókkal együtt importált iszlamista terrorizmus tekintetében.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
További hírek: kiderült, hogy több mint húsz éve szakmai engedély nélkül dolgozott az ország egyik legismertebb pszichoterapeutája, a négy évre ítélt, majd elmenekült Dani Mocanu manele-énekest pedig Nápolyban kapták el.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a kétéves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
Csaknem 46 ezer lejt csalt ki egy szélhámos egy sepsiszentgyörgyi nőtől, miután elhitette vele, hogy megpróbálták feltörni a bankszámláját. A rendőrség tanácsokat fogalmazott meg a hasonló esetek elkerülése érdekében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?