// 2026. október 26., hétfő // Dömötör

Mi az összefüggés a migráció és az európai terrorcselekmények között?

// HIRDETÉS

A statisztikák szerint egészen szoros. Ez van, akármennyire nem tetszik egyes sarkig nyitott politikusoknak.

2013 után Európában robbanásszerűen megnőtt az iszlamisták által elkövetett terrorista támadások száma. Milyen okai vannak ennek?

Néhány napot vártam, hogy tompuljanak a múlt heti terrorista támadásokra született érzelmi és viszonylag rövidtávú reakciók, átengedve a helyet a rációnak és jelenlegi helyzetünk józan elemzésének. Így alakulhat ki termékeny párbeszéd cikkeim és bejegyzéseim olvasóival. És nem, nem tévedésből használtam a többesszámú „támadások” kifejezést. Mert múlt héten

nem egyetlen terrorista támadás történt Európában, hanem összesen hat.

A mioritikus témák által túlságosan lefoglalt sajtónknak csütörtökön csak néhány órán keresztül sikerült tudósítania a barcelonai iszlamista támadásokról, péntek délután pedig a tévék műsora már visszatért a szokásos műsorrendhez.

Ezért annak érdekében, hogy alaposan megérthessük annak a helyzetnek sürgősségét és súlyosságát, amelyben a gazdasági bevándorlók és menekültek közzé beszivárgott muzulmán terroristák fenyegetése alatt álló Európa van, röviden felidézem az ezen a héten történt hat támadást:

1. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

2. Barcelona, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 15 halott, 130 sebesült.

3. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, nem voltak áldozatok.

4. Cambrils, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.

5. Turku, Finnország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 2 halott, 8 sebesült.

6. Szurgut, Oroszország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 8 sebesült.

És mivel már a múltban is kimutattam, hogy kapcsolat van az iszlám terrorizmus és az olyan országokból kiinduló bevándorlói hullám között, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ezúttal egy inkább statisztikai megközelítést fogok használni a gazdasági bevándorlás, a menekültek és az iszlám terrorizmus közötti kapcsolat vizsgálatára. Pontosabban úgy döntöttem, hogy

egyetlen esetet fogok megvizsgálni: Németországot.

Németországra a nyitott bevándorlási politikái miatt és azért a népszerűségéért esett a választásom, melynek a bevándorlók úti céljaként örvend 2013-tól kezdődően, ami aztán nagyon hangsúlyosan folytatódott 2015-ben és 2016-ban. Ennek megfelelően kiválasztottam néhány számbeli bizonyítékot a szóban forgó kérdéskörnek megfelelő statisztikákat tartalmazó két adatbázisból. A Németországban a 2000–2015 időszakban menedékjogot kérők számának forrása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, a 2000 és 2015 közötti terrorista incidensek számának pedig a világszintű terrorizmus adatbázisa volt.

Nem törekedve tudományos értékű tanulmány írására, néhány jogos statisztikai megállapításra korlátozódom, melyekre erőfeszítésem nyomán bukkantam. Az alábbi grafikonok a menedékjogot kérők hullámát (balra) hasonlítja össze a németországi terrorista incidensekkel (jobbra). Mindkét görbe általános tendenciája növekedést mutat 2013 után, ami a két változó közötti lehetséges összefüggést jelez.

Tehát, ahogy az a két grafikonból kiderül, Németországban erőteljes lineáris összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között, így egy mélyrehatóbb statisztikai elemzés az alig öt országból – Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria – érkező menedékkérők belépésével magyarázhatja a terrorista incidensek számában bekövetkezett változások több mint 90 százalékát.

Miért van Németországban ilyen szokatlanul erős összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között?

A következő lehetséges magyarázatok vannak: a Németország által alkalmazott szűrési eljárások lehetővé teszik, hogy muzulmán radikálisok szivárogjanak be a gazdasági bevándorlók és a menedékkérők közé vagy/és 2013 után növekvő mértékben fogadtak be menedékkérőket a terrorizmusra nyitott országokból (Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria). Más szavakkal egyértelmű, hogy Németország 2013 után más országoknál sokkal nagyobb számban fogadott be bevándorlókat terrorizmusra nyitott országokból. Ez a megállapítás azt jelezné, hogy a terrorizmusra nyitott országokból származó menedékkérők aránya erős előrejelző tényező, ami a bevándorlókat befogadó országokban történő jövőbeni terrorista tevékenységeket illeti.

Tehát a németországi adatok egyszerűen azt mutatják, hogy

a terrorizmustermelő térségekből kiinduló migráció a terrorista incidensek növekedésének erős mutatója.

Ez nem azt jelenti, hogy a terrorizmusra nyitott régiókból kiinduló bevándorlás az egyetlen tényező, ami terrorizmust generál a befogadó országokban. Ellenkezőleg, a bevándorlás csak egyike a sok tényezőnek, melyek a terrorizmus növekedéséhez vezethetnek, de a terrorizmustermelő régiókból kiinduló bevándorlás jelentős mértékben előrejelezheti a terrorista tevékenységek növekedését.

Nem meglepő az a következtetés, mely szerint a terrorizmusra nyitott országokból kiinduló bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus növekedésével a befogadó országban. Ezek az eredmények valójában pontosan azt támasztják alá, amit az e témában létező kutatások mutatnak. Ennek megfelelően a bevándorlás olyan fizikai kapcsolat, mint egy híd, mely lehetővé teszi az iszlamista típusú terrorizmusra nyitott egyének ideológiai és kulturális utazását, melyen keresztül a szélsőséges ideológiák a terrortermelő nemzetektől átadódnak a korábban érintetlen régióknak.

Mi Románia helyzete a gazdasági bevándorlók és a menekültek Brüsszel által meghatározott kötelező elosztását illetően?

Hazánk e pillanatig 2.642 bevándorlót vállalt, akik közül 700 már Románia területén van. Pontosan milyen biztonsági standardokat alkalmaznak a gazdasági bevándorlók és a potenciális iszlamista terroristák elválasztására a menedékkérőktől? Pillanatnyilag ez nem teljesen világos. Szenátorként (a szerző a Népi Mozgalom Párt – PMP – szenátora – a szerk.) a következő ülésszak elején kötelességem interpellációt intézni a Külügyminisztériumhoz, melyben hivatalos felvilágosítást fogok kérni e kérdésről és biztosítékot arra, hogy a román állampolgárokat semmilyen veszély sem fenyegeti az e veszélyre nyitott öt országból érkező bevándorlókkal együtt importált iszlamista terrorizmus tekintetében.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Krónika

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon

Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon

A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS