A teniszcsillagnak elege volt abból, hogy a románok mindig dühösek, ha veszít. Figyelem: SPORTSZERŰTLEN HUMORVESZÉLY!
Bravó, Szimona! A teniszező megelégelte a románok örökös szenvedését és lamentálását, amiért elveszít egy-egy döntő mérkőzést, és magyar állampolgárságot kért. „A románok úgy viselkednek, mintha ők játszanának a tornákon, nem én, és minden alkalommal felháborodnak, ha veszítek. Gondoltam, jobban teszem, ha magyar leszek, mert így legalább mindig boldogak lesznek, ha veszítek”, mondta Halep.
A másik ok, amiért Szimona Halep lemondott román állampolgárságáról és magyarrá lett, Cristian Tudor Popescu (CTP) újságíró. „Egyszerűen elege lett abból, hogy egy állampolgársága legyen ezzel az emberrel”, mondta Decebal Popescu, Szimona egyik közeli barátja. „Egyébként az az igazság, hogy ez volt a tegnapi vereség fő oka: Szimona tudta, hogy CTP kommentálja a meccset és egyszerűen nem tudott odafigyelni a játékra. Folyton azon járt az esze, mit mond róla CTP. Ez az ember teljesen szétverte Szimona lelkét.”
Decebal Popescu hozzátette: a teniszező azt sem tartja normálisnak, hogy olyan alakok kommentálják a Facebook-on az ő teljesítményét, akiknek a billentyűzete tele van kebab- és miccsmaradékokkal, akiknek egyetlen mozgásgyakorlatuk az, hogy elmennek ennivalóért. „A kóklerség teljes mértékű. Még csak az hiányzik, hogy Andrei Pleșu is nyilatkozzon Szimona játékáról”, jegyezte meg keserűen Halep bizalmasa.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.