A teniszcsillagnak elege volt abból, hogy a románok mindig dühösek, ha veszít. Figyelem: SPORTSZERŰTLEN HUMORVESZÉLY!
Bravó, Szimona! A teniszező megelégelte a románok örökös szenvedését és lamentálását, amiért elveszít egy-egy döntő mérkőzést, és magyar állampolgárságot kért. „A románok úgy viselkednek, mintha ők játszanának a tornákon, nem én, és minden alkalommal felháborodnak, ha veszítek. Gondoltam, jobban teszem, ha magyar leszek, mert így legalább mindig boldogak lesznek, ha veszítek”, mondta Halep.
A másik ok, amiért Szimona Halep lemondott román állampolgárságáról és magyarrá lett, Cristian Tudor Popescu (CTP) újságíró. „Egyszerűen elege lett abból, hogy egy állampolgársága legyen ezzel az emberrel”, mondta Decebal Popescu, Szimona egyik közeli barátja. „Egyébként az az igazság, hogy ez volt a tegnapi vereség fő oka: Szimona tudta, hogy CTP kommentálja a meccset és egyszerűen nem tudott odafigyelni a játékra. Folyton azon járt az esze, mit mond róla CTP. Ez az ember teljesen szétverte Szimona lelkét.”
Decebal Popescu hozzátette: a teniszező azt sem tartja normálisnak, hogy olyan alakok kommentálják a Facebook-on az ő teljesítményét, akiknek a billentyűzete tele van kebab- és miccsmaradékokkal, akiknek egyetlen mozgásgyakorlatuk az, hogy elmennek ennivalóért. „A kóklerség teljes mértékű. Még csak az hiányzik, hogy Andrei Pleșu is nyilatkozzon Szimona játékáról”, jegyezte meg keserűen Halep bizalmasa.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.