// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ernyőszervezetet alakítottak a kisebbségben élő románok

// HIRDETÉS

A marosfői nyári egyetemen jelentették be a Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációjának létrejöttét.

A székelyföldi Marosfőn csütörtökön megalakult a Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációja, mely a Románia határain túli románokat kívánja képviselni a román állammal, más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataikban - közölte az Agerpres hírügynökség.

A szervezet főtitkárává Vlad Cubreacovot, a Moldovai Köztársaságban bejegyzett Răsăritul Romanesc (Román Kikelet) egyesület elnökét választották. Cubreacov kijelentette: a föderáció mind a román kormánnyal, mind a közép- és délkelet-európai térségben román kisebbséggel is rendelkező országok kormányaival párbeszédet kíván folytatni a román közösségek nyelvi, kulturális és vallási jogairól.

Cubreacov szerint a föderáció létrehozásával rá kívánják irányítani a román hatóságok figyelmét az őshonos román kisebbségek problémáira, és megpróbálják rávenni a román hatóságokat, hogy tegyenek is ezekért a közösségekért.

„El kell ismernünk: Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációja létrehozásának az egyik célja, hogy érzékennyé tegyük a bukaresti döntéshozókat, a kompetens hatóságokat a gondjaink iránt, és rávegyük őket arra, hogy konkrét, eredményes gyakorlati lépéseket tegyenek a románok és közösségeik érdekében, amelyek kultúrájának és önazonosságának a helyzete gyakorta aggasztó" - idézte Vlad Cubreacovot az Agerpres.

A föderációt a marosfői ortodox kolostorban évente megrendezendő nyári egyetem résztvevői hozták létre. A nyári egyetemen évről-évre a határon túli és a székelyföldi románok nehéz helyzetéről hangzanak el előadások. Az idei rendezvényen a szerbiai és bulgáriai román közösségek képviselői az államaikban folyó agresszív asszimilációs politikára panaszkodtak, és kijelentették, a román állam támogatása nélkül képtelenek lesznek hosszabb távon megőrizni a nemzeti identitásukat.

A nyári egyetem résztvevői nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a nyári egyetemen nem vettek részt a Határon Túli Románok Minisztériumának a képviselői, és bírálták a minisztérium - általuk inkoherensnek vélt - tevékenységét.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS