// 2025. július 4., péntek // Ulrik

Hasznos-e egy megaünnepség az Egyesülés centenáriuma alkalmából?

// HIRDETÉS

Jogos kérdés. Kár, hogy nagyon kevesen teszik fel.

Egyik anyagomban már májusban arra figyelmeztettem: könnyen meglehet, hogy a modern formátumú román állam létezése első száz évének jövő évi megünneplése inkább megosztottságot és gyűlöletet hoz majd magával, mint megbékélést. Az utóbbi napok történései igazolják, hogy a helyzet bonyolult és úgy tűnik, Klaus Iohannis van a legkényesebb szerepben, aki egyre bonyolultabb egyensúlyozásra kényszerül.

Annyira, hogy jogosan merül fel a kérdés: tényleg jó ötlet-e a Centenárium jövő évi túlzottan pompázatos megünneplése. De erre én nem, legfeljebb elismert szakemberek – történészek, szociológusok, széles látókörű államférfiak és így tovább – tudnak válaszolni. Amennyiben rendelkezünk ilyenekkel, persze.

Tavasszal azt írtam, hogy már

elkezdődött a Nagy Egyesülés körüli bolondokháza,

akkor ezzel a Nemzetegyesítési Háború Centenáriumáról és a Nagy Egyesülés Centenáriumáról szóló, május 3-án elfogadott törvényre utalva. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) által Klaus Iohannis számára gyártott, a PSD-ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) által drasztikusan módosított, a liberálisok által a CCR-nél (Alkotmánybíróság – a szerk.) megtámadott törvény megmutatta nekünk, hogy mit jelent mioritikus stílusban ünnepelni. Ivászattal és táncolással kezdődik, verekedéssel végződik. A szóban forgó botrány hátterét itt megtalálhatják.

De szintén tavasszal jelentek meg a magyarok idegességének első jelei is: a nagy vezetők, Markó Bélával és Kelemen Hunorral az élen, felfedték a kártyáikat az RMDSZ kongresszusán – a magyaroknak egyáltalán nincs okuk jövőre ünnepelni, ellenkezőleg.

Ezt egy szünet követte, de a mérkőzés néhány napja folytatódott, amikor elérkezett a Nagy Egyesülést előrevetítő első világháborús mărăşeşti-i, mărăşti-i és ojtozi hősi harcok századik évfordulója.

A magyarok újra elővették a románok számára boldog, ám a magyarok számára tragikus történelmi momentum tézisét.

Ezúttal kemény ellenreakciók kezdtek érkezni: egy közismert, Alexandru Cumpănaşu által vezetett civil szervezet (Románia Modernizációjáért Nemzeti Koalíció – CNMR – a szerk.) hivatalosan követeli Kelemen Hunor román állampolgárságának visszavonását. Elvárnánk, hogy egy emberi jogokra szakosodott szervezet tudja azt a banális igazságot, hogy a világon sehol sem lehet visszavonni a születéssel szerzett állampolgárságot, ezt törvény és alkotmány is rögzíti. Nehezen hihető, hogy Alexandru Cumpănaşu ne tudná ezt, sokkal inkább a törvénynek a botrány eszkalálása kedvéért történő figyelmen kívül hagyásának vagyunk a tanúi. Arról is értesülünk, hogy a történelemkönyvekből hirtelen eltűnt Măriuca Zaharia fiatal hősnő története (a 12 éves kislány állítólag megfigyelőként esett el a mărăşeşti-i csatában – a szerk.) és így tovább.

De Klaus Iohannisnak is komoly gondjai vannak e téren.

A mărăşeşti-i emlékünnepségeken komoly szlalomot kellett végrehajtani a szimbólumok között. Hiszen Mărăşeşti-nél és Ojtoznál azok ontották vérüket a bátor román katonák mellett, akik ma a nem-barátok listáján szerepelnek, vagyis az oroszok. Ugyanakkor pont azok ellen harcoltunk, akikkel most nagy barátok vagyunk: vagyis Németország és Ausztria ellen. Azok hadseregében pedig, akárcsak Hitlerében a második világháború idején, ott harcolt az elnök szászainak többsége. Akárhogy is nézzük, nehéz helyzet. Miként dicsőítsd az egyiket, hogy ne sértsd meg a másikat?

A következőket mondta az elnök a mărăşeşti-i beszédében: „Ez a megfelelő alkalom, hogy hálával idézzük fel a Berthelot tábornok által vezetett francia katonai misszió támogatását, mely jelentős mértékben hozzájárult az 1917 nyarán elért győzelmekhez. Ugyanakkor tisztelettel megemlékezünk a román katonák mellett a harcban, a mărăşeşti-i csatamezőn elesett orosz katonákról is.” 

A dicsőítésben fordítva lett volna a helyes sorrend, tekintettel arra, hogy az oroszok több mint 25.000 embert veszítettek Moldvában, az elesett 27.000 románnal szemben, míg Berthelot franciái nagyjából 1.500-an voltak összesen. Igen, de az oroszok ma a feketelistán szerepelnek. Sőt, az elnöknek be kellett illesztenie egy kvázi fedező,

az akkori ellenségek, mai barátok iránt könyörületességet mutató megfogalmazást is: 

„Egy évszázaddal az első világháború után azokról is megemlékezünk, akik hazánk földjében pihennek, függetlenül attól, milyen zászló alatt harcoltak és milyen nyelven esküdtek neki hűséget. Béke poraikra!” Iohannisnak a végén muszáj volt leszögeznie azt is, hogy „Románia egy évszázaddal később erős állam, melyre a szövetségesek és partnerei támaszkodhatnak, stabilitási és biztonsági pillér ebben a térségben. Ez pedig nagyrészt a Román Hadseregnek is köszönhető”. Még jó, hogy az elnöknek a hőseinkről szóló megemlékezésen is a szövetségesek stabilitásán jár az esze.

Nagyon valószínű, hogy a német etnikumúaknak az 1917-es harcok centenáriumával kapcsolatos kényes helyzete vezetett ahhoz, hogy éppen ebben az időszakban tartják példátlan, sőt kimondottan gyanús pompával az Össz-szászság Napjait. Szerintünk több szempontból is gyanús: először is, a korábbi szokásos alkalmaknál 7-8-szor több szász vett részt, az ünnepség pedig jóval hosszabb (összesen nagyjából két hétig tart). 12.000 szászt hívtak meg, csak külföldről úgy tízezret, miközben a korábbi években csak néhány százan, legfeljebb kétezren vettek részt. Különben egész Romániában sincs több 14-15.000 szásznál. Másrészt idén nincs semmi különösebb alkalom, 2014-gyel ellentétben, amikor az észak-erdélyi nagy deportálás 70. évfordulója volt.

Nem utolsó sorban, az ünnepre hagyományosan szeptemberben kerül sor; idén arra hivatkozva kérték előrehozását augusztusra, hogy Németországban ebben az időszakban vannak a szabadságolások és könnyebb Romániába jönni. Érdekes, de Németországban, mint mindenhol máshol, MINDEN évben augusztus a szabadságolások hónapja.

Úgy tűnik, hogy valaki, akinek jó rálátása van az összképre,

össze akarta mosni a német etnikumúak ünnepét az első világháború tiszteletére szervezett eseményekkel,

hogy némileg „kiegyensúlyozza” a képet és jelezze, hogy rég véget ért az ellenségeskedések kora. És minél jobban feledtesse, hogy azokban az időkben a románok és a német etnikumúak a véres barikádok eléggé ellentétes oldalain álltak. És erre a történelmi tényre, akarva-akaratlanul, folyamatosan emlékeztetni is fognak a következő évben. Németország PR-akciója lenne a szászok idei megaünnepe? Lehetséges, tekintettel arra, hogy a szervezéssel és finanszírozással idén a szászok egy sor németországi, nem pedig romániai szervezete foglalkozott.

Mindenesetre, egyre világosabb, hogy az első világháború és a Nagy Egyesülés nem nagyon teszi boldoggá sem a magyar, sem a német etnikumúakat. És minél nagyobb lesz az ünneplés, annál szélesebbre és szélesebbre nyílhatnak ki újra a régi sebek.

Következésképpen talán nem lenne rossz ötlet, ha az elmúlt évszázadról szóló megemlékezés valamivel diszkrétebb, valamivel tapintatosabb lenne, a hiúságok kímélése érdekében. De, mint mondtam, erről a társadalom arányérzékkel és józansággal megáldott elittényezőinek kellene dönteniük.

Nagyjából úgy, ahogy európai szinten történt, amikor a legendás német kancellár, Helmut Kohl 1994-ben, Németország képviselőjeként először kívánt részt venni a normandiai partraszállás – akkor 50. – évfordulója alkalmából szervezett eseményeken. Udvariasan elutasították, elmagyarázva neki, „még túl korai” lenne, hogy a német zászló együtt lobogjon a volt ellenfelek zászlóival. Még egy évtizednek kellett eltelnie, hogy Gerhard Schrödert beengedjék a 60. évfordulóra. De még akkor is voltak olyan amerikai és brit veteránszövetségek, melyek hevesen tiltakoztak: még túl korai.

Romániában vajon elég későn van már?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Növelik az áfát, a jövedéki és osztalékadót, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek egyes nyugdíjakra – ismertette a kormányfő a deficitcsökkentési tervet
Krónika

Növelik az áfát, a jövedéki és osztalékadót, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek egyes nyugdíjakra – ismertette a kormányfő a deficitcsökkentési tervet

Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.

Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval
Székelyhon

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton
Krónika

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton

Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért
Székelyhon

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS