// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Rohanjon Londonba, ha még hallani akarja a Big Bent!

// HIRDETÉS

Vagy menjen vissza négy év múlva, mert akkor üzemelik be újra.

Felújítás miatt négy évre elhallgat a Big Ben, London egyik jelképe. A brit parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal meg egy ideig utoljára. Kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor a munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként.

A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben. Legutóbb 2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott, karbantartás miatt.

Mostani elnémulása a szintén Big Benként emlegetett, hivatalosan azonban II. Erzsébet után elnevezett torony és az óra felújítása miatt válik szükségessé – emlékeztetett hétfőn Steve Jaggs, a nagyóra őre.

Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében. Egyesek szerint a 96 méteres Erzsébet-torony a legtöbbet fényképezett turistalátványosság a szigetországban. Steve Jaggs mindenkit arra bíztatott, hogy augusztus 21-én délben menjen el a Parlament Square-re, és hallgassa meg a nagyharang hosszú ideig utolsó játékát.

Az 1856-ban épült torony felújítása halaszthatatlanná vált, az összességében 30 millió fontos projektet tavaly jelentették be, és a munkálatok már meg is kezdődtek, a Big Ben félig fel van állványozva.

Az 1859-ben elhelyezett órát is alapos vizsgálatnak vetik alá: minden egyes fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell, felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják. Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mindig mutatni fogja a pontos időt.

Érdekesség, hogy az óra a tervek szerint a felújítása után sokkal inkább fogja tükrözni az Augustus Pugin által készített eredeti terveket. A keretek a mostani fekete-arany színüket ugyanis az 1980-as években nyerték el. Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS