Több európai országban megfigyelhető a zajos pártok és politikai csoportosulások által terjesztett populizmus erős csábítása. A populizmus receptkönyvét Németországban is átvette az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt és több tartományi gyűlésbe is sikerült bejutnia. A Szövetségi Köztársaságban szeptemberben sorra kerülő parlamenti választás közeledtével a Bertelsmann Alapítvány készített egy felmérést a választói magatartás vizsgálatára, többek között az Alternatíva Németországnak populista kínálatával szemben is. A Populisták kora? című felmérés készítői néhány rendkívül érdekes adat birtokában arra a következtetésre jutottak, hogy az ország lakosságának csak 30 százaléka vall magáénak olyan elképzeléseket és eszméket, melyeket populistának lehet nevezni. A szerzők ezzel kapcsolatosan mérsékelt és radikális populizmus meglétéről beszélnek.
A mérsékelt populizmus, a tanulmány készítői szerint, a politikai establishment ellen irányuló viselkedésként nyilvánul meg és olyan diffúz bírálatokban jelentkezik, amelyek a politikai pártok, a jogállam intézményei, de még a sajtó ellen is irányulnak. A radikális populizmus nem fogadja el a hagyományos intézmények és a pártok létezését és azok felváltása mellett száll síkra. A populisták általában véve az úgynevezett „közvetlen demokrácia”, vagyis a népszavazás bevezetése mellett foglalnak állást, elutasítva a képviseleti demokráciát, de a pluralizmust is, melyet egy úgynevezett kiterjesztett „népi szuverenitással” váltanának fel.
A megkérdezett németek 37 százaléka elutasítja ezeket a populista elképzeléseket, a populista eszmékkel egyetértőket pedig „mérsékelt populistáknak” lehetne minősíteni, állítják a választói réteg összes reprezentatív kategóriájához tartozó több mint 5 000 személyt megkérdező szerzők. Az ebből a tanulmányból leszűrhető első következtetés az, hogy Németországban nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy populista párt szerezzen többséget a választáson.
Figyelemre méltó, hogy Németországban a populistának minősíthető személyek kétharmada nem ellenzi Németország kilépését az Európai Unióból, az ehhez a kategóriához tartozók 85 százaléka pedig a demokratikus rendszer mellett foglal állást. De 45 százalék úgy gondolja, hogy az európai integrációt túlzásba vitték, 52 százalék pedig azt állítja, hogy a német demokratikus rendszer „rosszul”, vagy „nagyon rosszul” működik.
A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a német populisták általában „csalódott demokraták” és nem feltétlenül a „demokrácia ellenségei”. Populista eszmékkel főleg a lakosság kevésbé képzett, vagy alacsony jövedelmű rétegeinél lehet találkozni. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a populizmus ideológiákon átívelő jelenség és a hagyományos bal–jobb sémába sem lehet beleilleszteni.