A korrupcióellenes ügyészséget pedig ki kell irtani. Minden áron.
Egy befolyásos üzletemberekből, médiatulajdonosokból és korrupt politikusokból álló kis kartell energiát és forrásokat fektet abba az igyekezetbe, mellyel arról akarják meggyőzni a nyugati kancelláriákat, hogy már nem érdemes támogatni a romániai korrupcióellenes harcot, a DNA-t (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és Laura Codruţa Kövesit. Jelentős taktikaváltásnak vagyunk a tanúi az ügyészekkel folytatott harcban. A DNA ügyfelei megértették:
Hiába változtatnak meg törvényeket és nyírnak ki intézményeket, ha a brüsszeliek vagy a washingtoniak közbelépnek az érdekükben és visszahelyezik őket a tisztségeikbe.
Következésképpen abban a reményben exportálták a DNA elleni támadásokat, hogy egy szép napon anélkül mérhetik majd rá a kegyelemdöfést, hogy újabb megmentő közbeavatkozásokat kockáztatnának külföldről. A taktikaváltás már régebben megtörtént, de a lépések az utóbbi hetekben váltak nyilvánvalóbbá: kongresszusi meghallgatások, az igazságszolgáltatás cselekedeteinek megkérdőjelezéséért megfizetett amerikai tanácsadók, a nyugati sajtóban elhelyezett cikkek, úgynevezett pusztító hatású jelentések az igazságszolgáltatás menetéről (egyesek már megjelentek, mások csőre töltve várnak), végül pedig egy intenzív nyílt és fű alatti lobbizás a romániai korrupcióellenes harc maximális hiteltelenítése érdekében.
A kartell minden (zömmel ismert, meglepetés nélküli) tagjának egy közös gondja van: a folyamatban lévő vagy már bíróság elé került aktáik.
alaptalan vádak, a tények eltorzítása, igazságokkal vegyített hazugságok, általánosítások, vagy egyes valós gondok eltúlzása. A DNA ellen külföldön zajló médiakampánynak Alexander Adamescu, az év elején elhunyt üzletember fia az egyik zászlóvivője.
Az európai letartóztatási parancs alapján Londonban tavaly elfogott ifjabb Adamescu arról próbálja meggyőzni a brit bíróságokat, hogy az egész román igazságszolgáltatási rendszer önkényesen működik. Adamescu a Romániának történő kiadás elkerülése érdekében a nagy nyugati kiadványokban látható lenyűgöző lobbiapparátust indított be, ügyéről a Der Spiegel és a The Telegraph is beszámolt. Neve az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság, az egyesült államokbeli Helsinki Bizottság előtt bemutatott jelentésben is megjelent. De Adamescu nem egyedül harcol a DNA és a romániai igazságszolgáltatás ellen.
Más jó tengerentúli kapcsolatokkal rendelkező potens üzletemberek széles körű lobbitevékenységet szerveztek meg azért, hogy rábírják Washingtont a DNA-nak és Kövesinek nyújtott támogatás visszavonására. A HotNews.ro által megszerzett információk szerint ezekhez csatlakozott még a Monaco-csoport, de jelentős politikai vezetők is.
Mindezek az emberek jelentős összegeket dobnak össze erre, a legtöbbször éppen korrupciós cselekményekből származó pénzeket. Ezekkel a mocskos pénzekkel akarják tovább mocskolni mindazt, ami a szabadságukat és az üzleteiket veszélyezteti.
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője,
ha a kampány sikeres lesz és eléri céljait. A kartell azt reméli, hogy a botrányok, a DNA elleni vádak és támadások exportálásával a brüsszeli vagy washingtoni hivatalosságok a jövőben kerülik majd a beavatkozást egy ilyen bűzös ügybe, ahol már nem igazán lehet tudni, hogy kik a jó és kik a rossz fiúk.
Tehát a háború kifinomultabb lett, idehaza pedig szintén iszonyatosan bonyolulttá váltak a dolgok. Az Alkotmánybíróság (CCR) fokozatosan a politikusok fő harci fegyvere lett, mellyel máris meggyengítették a DNA-t. Nem lenne meglepetés, ha a Liviu Dragnea PSD-vezető által intenzíven körüludvarolt alkotmánybírák tovább növelnék a hatalmukat és a jogerős ítéleteket alkotmányossági szempontból felülvizsgáló bírósággá változnának, ahogy arra Elenina Nicuţ ügyvédnő és Ioana Ene Dogioiu újságírónő már fel is hívták a figyelmet.
A DNA-n belüli botrány tökéletesen megfelel az intézmény rágalmazóinak. Adriana Duţulescu újságírónő tökéletesen leírta, hogy miként és milyen okokból lett Doru Ţuluş ügyész a bolgár mogulok sztárja, akik megijedtek annak lehetőségétől, hogy a román korrupcióellenes modell egyszer átkelhet a Dunán.
Egyesek maguk is nyomozások alanyaivá váltak. Mások szakmai hiúságok vagy nagyon személyes, kisszerű gyűlölet által elvakítottan tudatosan vagy egyszerű ostobaságból a piti kis bűnözők játékát űzik. Kövesinek a DNA tegnapi támogatóiból lett ellenfelein a magányosság lesz úrrá, amikor a tükörbe nézve az igazságért becsületesen harcoló embernek hiszik magukat. Az a szomorú igazság, hogy továbbra is nagy inadekvátak, akik képtelenek felfogni a nagy célokat. Ez olyan, mint amikor egy háborúban a döntő csata előtt elkezded a saját hadseregedet szabotálni és meg vagy arról győződve, hogy ezzel jobbá teszed. Legalább annak alapján el kellene gondolkodniuk a dolgon, hogy már csak az Antena 3, az RTV (România TV – a szerk.) és Andronic foglalkozik velük.
Van még néhány jóhiszemű ember, akik a DNA hiányosságainak kihangsúlyozására pazarolja energiáit, azt gondolva, hogy ezzel sikerül egy katasztrófát megelőzve helyrehozni a dolgokat. Ezzel ők is csak a Kartell javára dolgoznak. Vannak gondok, de valójában nem érik el egy katasztrófa szintjét. Ennek bizonyítéka a több száz és ezer jogos ítélet, melyek mégiscsak egy összességében működőképes rendszert mutatnak.
hogy nem történtek visszaélések, hogy a rendszer egész idő alatt tökéletesen működött. Azt sem jelenti, hogy nem lehet bírálni a DNA-t és Kövesit, ellenkezőleg. Minden kisiklásra egyenként rá kell mutatni, amikor azokra sor kerül. De itt adagolásról, arányosságról és józanságról beszélünk. Ha nem fogjuk fel, hogy a piti kis bűnözők kartellbe tömörültek és a végső ostromra készülnek, hogy magasabb szintre emelték az igazságszolgáltatás elleni harcot, akkor ez azt jelenti, már azelőtt elvesztettük az utolsó nagy csatát, hogy igazán elkezdődött volna.
U.i.: Íme egy mégiscsak rossz hír a Kartellnek. Éppen most jelentették be hivatalosan, hogy Victoria Nuland helyét a Romániát nagyon jól ismerő Wess Mitchell veszi át. Nehezen hihető, hogy bármikor lenyeli majd a román lobbi termékeit, bármennyire szépen csomagolná be azokat a Kartell.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.