A korrupcióellenes ügyészséget pedig ki kell irtani. Minden áron.
Egy befolyásos üzletemberekből, médiatulajdonosokból és korrupt politikusokból álló kis kartell energiát és forrásokat fektet abba az igyekezetbe, mellyel arról akarják meggyőzni a nyugati kancelláriákat, hogy már nem érdemes támogatni a romániai korrupcióellenes harcot, a DNA-t (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) és Laura Codruţa Kövesit. Jelentős taktikaváltásnak vagyunk a tanúi az ügyészekkel folytatott harcban. A DNA ügyfelei megértették:
Hiába változtatnak meg törvényeket és nyírnak ki intézményeket, ha a brüsszeliek vagy a washingtoniak közbelépnek az érdekükben és visszahelyezik őket a tisztségeikbe.
Következésképpen abban a reményben exportálták a DNA elleni támadásokat, hogy egy szép napon anélkül mérhetik majd rá a kegyelemdöfést, hogy újabb megmentő közbeavatkozásokat kockáztatnának külföldről. A taktikaváltás már régebben megtörtént, de a lépések az utóbbi hetekben váltak nyilvánvalóbbá: kongresszusi meghallgatások, az igazságszolgáltatás cselekedeteinek megkérdőjelezéséért megfizetett amerikai tanácsadók, a nyugati sajtóban elhelyezett cikkek, úgynevezett pusztító hatású jelentések az igazságszolgáltatás menetéről (egyesek már megjelentek, mások csőre töltve várnak), végül pedig egy intenzív nyílt és fű alatti lobbizás a romániai korrupcióellenes harc maximális hiteltelenítése érdekében.
A kartell minden (zömmel ismert, meglepetés nélküli) tagjának egy közös gondja van: a folyamatban lévő vagy már bíróság elé került aktáik.
alaptalan vádak, a tények eltorzítása, igazságokkal vegyített hazugságok, általánosítások, vagy egyes valós gondok eltúlzása. A DNA ellen külföldön zajló médiakampánynak Alexander Adamescu, az év elején elhunyt üzletember fia az egyik zászlóvivője.
Az európai letartóztatási parancs alapján Londonban tavaly elfogott ifjabb Adamescu arról próbálja meggyőzni a brit bíróságokat, hogy az egész román igazságszolgáltatási rendszer önkényesen működik. Adamescu a Romániának történő kiadás elkerülése érdekében a nagy nyugati kiadványokban látható lenyűgöző lobbiapparátust indított be, ügyéről a Der Spiegel és a The Telegraph is beszámolt. Neve az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság, az egyesült államokbeli Helsinki Bizottság előtt bemutatott jelentésben is megjelent. De Adamescu nem egyedül harcol a DNA és a romániai igazságszolgáltatás ellen.
Más jó tengerentúli kapcsolatokkal rendelkező potens üzletemberek széles körű lobbitevékenységet szerveztek meg azért, hogy rábírják Washingtont a DNA-nak és Kövesinek nyújtott támogatás visszavonására. A HotNews.ro által megszerzett információk szerint ezekhez csatlakozott még a Monaco-csoport, de jelentős politikai vezetők is.
Mindezek az emberek jelentős összegeket dobnak össze erre, a legtöbbször éppen korrupciós cselekményekből származó pénzeket. Ezekkel a mocskos pénzekkel akarják tovább mocskolni mindazt, ami a szabadságukat és az üzleteiket veszélyezteti.
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője,
ha a kampány sikeres lesz és eléri céljait. A kartell azt reméli, hogy a botrányok, a DNA elleni vádak és támadások exportálásával a brüsszeli vagy washingtoni hivatalosságok a jövőben kerülik majd a beavatkozást egy ilyen bűzös ügybe, ahol már nem igazán lehet tudni, hogy kik a jó és kik a rossz fiúk.
Tehát a háború kifinomultabb lett, idehaza pedig szintén iszonyatosan bonyolulttá váltak a dolgok. Az Alkotmánybíróság (CCR) fokozatosan a politikusok fő harci fegyvere lett, mellyel máris meggyengítették a DNA-t. Nem lenne meglepetés, ha a Liviu Dragnea PSD-vezető által intenzíven körüludvarolt alkotmánybírák tovább növelnék a hatalmukat és a jogerős ítéleteket alkotmányossági szempontból felülvizsgáló bírósággá változnának, ahogy arra Elenina Nicuţ ügyvédnő és Ioana Ene Dogioiu újságírónő már fel is hívták a figyelmet.
A DNA-n belüli botrány tökéletesen megfelel az intézmény rágalmazóinak. Adriana Duţulescu újságírónő tökéletesen leírta, hogy miként és milyen okokból lett Doru Ţuluş ügyész a bolgár mogulok sztárja, akik megijedtek annak lehetőségétől, hogy a román korrupcióellenes modell egyszer átkelhet a Dunán.
Egyesek maguk is nyomozások alanyaivá váltak. Mások szakmai hiúságok vagy nagyon személyes, kisszerű gyűlölet által elvakítottan tudatosan vagy egyszerű ostobaságból a piti kis bűnözők játékát űzik. Kövesinek a DNA tegnapi támogatóiból lett ellenfelein a magányosság lesz úrrá, amikor a tükörbe nézve az igazságért becsületesen harcoló embernek hiszik magukat. Az a szomorú igazság, hogy továbbra is nagy inadekvátak, akik képtelenek felfogni a nagy célokat. Ez olyan, mint amikor egy háborúban a döntő csata előtt elkezded a saját hadseregedet szabotálni és meg vagy arról győződve, hogy ezzel jobbá teszed. Legalább annak alapján el kellene gondolkodniuk a dolgon, hogy már csak az Antena 3, az RTV (România TV – a szerk.) és Andronic foglalkozik velük.
Van még néhány jóhiszemű ember, akik a DNA hiányosságainak kihangsúlyozására pazarolja energiáit, azt gondolva, hogy ezzel sikerül egy katasztrófát megelőzve helyrehozni a dolgokat. Ezzel ők is csak a Kartell javára dolgoznak. Vannak gondok, de valójában nem érik el egy katasztrófa szintjét. Ennek bizonyítéka a több száz és ezer jogos ítélet, melyek mégiscsak egy összességében működőképes rendszert mutatnak.
hogy nem történtek visszaélések, hogy a rendszer egész idő alatt tökéletesen működött. Azt sem jelenti, hogy nem lehet bírálni a DNA-t és Kövesit, ellenkezőleg. Minden kisiklásra egyenként rá kell mutatni, amikor azokra sor kerül. De itt adagolásról, arányosságról és józanságról beszélünk. Ha nem fogjuk fel, hogy a piti kis bűnözők kartellbe tömörültek és a végső ostromra készülnek, hogy magasabb szintre emelték az igazságszolgáltatás elleni harcot, akkor ez azt jelenti, már azelőtt elvesztettük az utolsó nagy csatát, hogy igazán elkezdődött volna.
U.i.: Íme egy mégiscsak rossz hír a Kartellnek. Éppen most jelentették be hivatalosan, hogy Victoria Nuland helyét a Romániát nagyon jól ismerő Wess Mitchell veszi át. Nehezen hihető, hogy bármikor lenyeli majd a román lobbi termékeit, bármennyire szépen csomagolná be azokat a Kartell.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.