Részben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította szerdán az alkotmánybíróság azt a bukaresti parlament által júniusban elfogadott törvénymódosítást, amely a közmédia működésében hozott volna új szabályokat. A testület közleménye szerint
két cikk esetében adtak helyt a PNL által emelt alkotmányossági kifogásoknak.
Az egyik cikkely lemondásra kötelezte volna a két intézmény igazgatótanácsi tagjait esetleges párttagságukról addig, amíg a vezetőtestület tagjai maradnak, a másik pedig új igazgatótanács kinevezését írta elő 90 nappal a módosító indítvány hatályba lépése után mindkét intézmény élén.
Az első a szabad társulás és pártválasztás jogát korlátozza indokolatlanul, mert a vezetőtanácsi tagok nem minősülnek köztisztviselőknek, a másik pedig retroaktívan megszüntette volna azoknak az érvényes, az új módosítás által nem érintett szabályoknak a gyakorlati hatását, amelyek alapján kinevezték a közszolgálati tévé és a rádió igazgatótanácsának tagjait.
Az alkotmánybírák azt is kifogásolták, hogy az ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház jelentős mértékben módosította az indítvány szövegét a szenátusban első házként megvitatott változathoz képest, ami sérti a kétkamarás parlament döntéshozási mechanizmusának elvét, de
a törvénymódosítás többi pontját nem nyilvánította alkotmányellenesnek.
A képviselőház júniusban egyebek mellett arról határozott, hogy szétválasztja a két intézmény elnöki és vezérigazgatói tisztségét, amelyet eddig egyetlen személy töltött be. Másik fontos változtatás, hogy megállapították: a két intézmény működési költségeiről minden évben az állami költségvetésben rendelkeznek.
Ez azért újdonság, mert a két intézmény költségeit az év elejéig jelentős mértékben az úgynevezett rádió- és televíziódíjból fedezték, amit az állampolgárok fizettek. Ezt az illetéket a PSD-ALDE kormány eltörölte, az ellenzék viszont úgy ítélte meg, hogy ez a közmédia anyagi (és egyben tartalmi) függetlenségének megszüntetése.
A módosításban külön említésre került, hogy a két intézmény működési és fejlesztési költségei mellett állami költségvetésből fedezik a nemzeti kisebbségeknek szánt adásokat is, ami az RMDSZ kezdeményezésére került be a jogszabályba.