A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik.
Július első hetének végén kezdődik Hargita megye kulturális életének egyik legkiemelkedőbb eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A régizenei seregszemle első kiadását 1980-ban tartották, 2008 óta tagja az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA), 2015-ben a pedig elnyerte a legjobb Európai fesztiváloknak járó Europe for Festivals, Festivals for Europe (EFFE) minősítést, amelyet az intézmény megújított a 2017–2018-as időszakra is.
A fesztivál művészeti vezetője Filip Ignác fuvolaművész, a Brassói Transilvania Tudományegyetem docense, munkatársai pedig a Hargita Megyei Kulturális Központ csapatából kerülnek ki, őket önkéntesek segítik.
A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik – tudósít a szervezők közleménye. A számos koncert mellett sor kerül az idén egyébként tízéves fennállását ünneplő Régizenei Nyári Egyetemre is, mesterkurzusokkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, de utcazene és gyermekrendezvények is várják a közönséget.
A fesztivál idei meghívottai Magyarországról, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Kanadából és Svájcból érkeznek, de jelen lesznek az erdélyi régizenei mozgalom neves alakjai és fiatal tehetségek egyaránt.
A rendezvénysorozat fő helyszíne a csíkszeredai Mikó-vár és különböző felekezetekhez tartozó templomok – köztük a csíksomlyói kegytemplom is –, de lesznek rendezvények a csíki moziban, a Márton Áron Főgimnázium dísztermében, köztereken. Sőt más településeken – Székelyudvarhelyen, Gyergyószárhegyen és Brassóban – is tartanak kihelyezett koncerteket.
Az idei fesztivál fő tematikáját a reformáció emlékéve adja; olyan előadókat hívtak meg, akik mind magyar, mind európai vonatkozásban a korra jellemző dallamvilágot szólaltatják meg. Nem feledkeztek meg két másik jelentős évfordulóról sem: 450 éve született Claudio Monteverdi, 250 éve hunyt el Georg Philipp Telemann. Továbbá megemlékeznek Kájoni János halálának 330. évfordulójáról, egy egész napos gyergyószárhegyi programsorozat keretében.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Példamutató becsületességéért részesült elismerésben egy kézdivásárhelyi diák, aki több mint ezer lejt talált az utcán, és saját elhatározásából átadta a pénzt a rendőrségnek.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.