A reformáció dallamait szólaltatják meg a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon
A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik.
Július első hetének végén kezdődik Hargita megye kulturális életének egyik legkiemelkedőbb eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A régizenei seregszemle első kiadását 1980-ban tartották, 2008 óta tagja az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA), 2015-ben a pedig elnyerte a legjobb Európai fesztiváloknak járó Europe for Festivals, Festivals for Europe (EFFE) minősítést, amelyet az intézmény megújított a 2017–2018-as időszakra is.
A fesztivál művészeti vezetője Filip Ignác fuvolaművész, a Brassói Transilvania Tudományegyetem docense, munkatársai pedig a Hargita Megyei Kulturális Központ csapatából kerülnek ki, őket önkéntesek segítik.
A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik – tudósít a szervezők közleménye. A számos koncert mellett sor kerül az idén egyébként tízéves fennállását ünneplő Régizenei Nyári Egyetemre is, mesterkurzusokkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, de utcazene és gyermekrendezvények is várják a közönséget.
A fesztivál idei meghívottai Magyarországról, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Kanadából és Svájcból érkeznek, de jelen lesznek az erdélyi régizenei mozgalom neves alakjai és fiatal tehetségek egyaránt.
A rendezvénysorozat fő helyszíne a csíkszeredai Mikó-vár és különböző felekezetekhez tartozó templomok – köztük a csíksomlyói kegytemplom is –, de lesznek rendezvények a csíki moziban, a Márton Áron Főgimnázium dísztermében, köztereken. Sőt más településeken – Székelyudvarhelyen, Gyergyószárhegyen és Brassóban – is tartanak kihelyezett koncerteket.
Az idei fesztivál fő tematikáját a reformáció emlékéve adja; olyan előadókat hívtak meg, akik mind magyar, mind európai vonatkozásban a korra jellemző dallamvilágot szólaltatják meg. Nem feledkeztek meg két másik jelentős évfordulóról sem: 450 éve született Claudio Monteverdi, 250 éve hunyt el Georg Philipp Telemann. Továbbá megemlékeznek Kájoni János halálának 330. évfordulójáról, egy egész napos gyergyószárhegyi programsorozat keretében.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
