A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik.
Július első hetének végén kezdődik Hargita megye kulturális életének egyik legkiemelkedőbb eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A régizenei seregszemle első kiadását 1980-ban tartották, 2008 óta tagja az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának (REMA), 2015-ben a pedig elnyerte a legjobb Európai fesztiváloknak járó Europe for Festivals, Festivals for Europe (EFFE) minősítést, amelyet az intézmény megújított a 2017–2018-as időszakra is.
A fesztivál művészeti vezetője Filip Ignác fuvolaművész, a Brassói Transilvania Tudományegyetem docense, munkatársai pedig a Hargita Megyei Kulturális Központ csapatából kerülnek ki, őket önkéntesek segítik.
A korábban négy napig tartó fesztivál az idén kilenc napos programmal jelentkezik – tudósít a szervezők közleménye. A számos koncert mellett sor kerül az idén egyébként tízéves fennállását ünneplő Régizenei Nyári Egyetemre is, mesterkurzusokkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, de utcazene és gyermekrendezvények is várják a közönséget.
A fesztivál idei meghívottai Magyarországról, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Kanadából és Svájcból érkeznek, de jelen lesznek az erdélyi régizenei mozgalom neves alakjai és fiatal tehetségek egyaránt.
A rendezvénysorozat fő helyszíne a csíkszeredai Mikó-vár és különböző felekezetekhez tartozó templomok – köztük a csíksomlyói kegytemplom is –, de lesznek rendezvények a csíki moziban, a Márton Áron Főgimnázium dísztermében, köztereken. Sőt más településeken – Székelyudvarhelyen, Gyergyószárhegyen és Brassóban – is tartanak kihelyezett koncerteket.
Az idei fesztivál fő tematikáját a reformáció emlékéve adja; olyan előadókat hívtak meg, akik mind magyar, mind európai vonatkozásban a korra jellemző dallamvilágot szólaltatják meg. Nem feledkeztek meg két másik jelentős évfordulóról sem: 450 éve született Claudio Monteverdi, 250 éve hunyt el Georg Philipp Telemann. Továbbá megemlékeznek Kájoni János halálának 330. évfordulójáról, egy egész napos gyergyószárhegyi programsorozat keretében.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.